A menyem nem akar engem es anyukám elfogadni,mit tehetünk?

Isten ments hogy odamenjetek hívatlanul! Friss anyukaként mondom hogy aki ezt javasolta az nem hasznos. Én se vagyok jóban anyósommal és sokkal jobb ha én viszem a babát és eljövök mikor már elég volt, mint mikor ő jön muszáj takarítanom hogy ne érje szó a ház elejét, és utána itt felejti magát 3 órán keresztül, nem tudok tőle nyugiban szoptatni stb. Jobban haragszok csak egy ilyen akció után.

Olyanhoz nem megyünk akivel nem jó a viszony hívatlanul.

Amúgy szerintem is amikor beszélsz a fiaddal mondd el neki, hogy mit érzel. Szeretnél részt venni a gyerek életében, bármikor szívesen látod őket, jöhetnek bármikor, ha segítségre van szükségük szóljanak, esetleg fel is sorolhatod hogy miben tudnál segíteni pl.: főzés.

Aztán ha nem kérnek belőle el kell fogadni. Az én anyósom nem fogja fel, erőszakkal főz és lecsesz ha nem megyünk, nem vagyunk annyit amennyit ő gondol. Onnantól hogy bejön a képbe a számonkérés, követelés, erőszak már nem fognak szeretni.

A másik hogy csecsemőnek az anyjánál a helye. Nem adja senki szívesen oda másnak, maximum teljes bizalom esetén, ami nálatok értelemszerűen nincs meg.

Majd ha nagyobb lesz, talán több lehetőség lesz.

Szerintem nálatok a fokozatosság fog célra vezetni. Nem hiszem hogy a menyed utálna ha nem is ismer, nem tudnál még kicseszni se vele valószínűleg. Kérd jogy küldjenek képet a babáról, dicsérjétek, kérdezz a szülők hogylétéről is hogy tudják nem csak a baba fontos stb.

Én it bizonyos, a kérdező oldaláról gondosan elhallgatott információkat sejtek.

Miért nem tartottátok a kapcsolatot a fiaddal? Miért nem voltatok ott az esküvőjükön? Miért nem ismered a fiad feleségét? Miért csak akkor árulta el a fiad, hogy gyerekük lesz, mikor már kvázi szinte meg is volt?

Nem lehet, hogy olyan jó szülő vagy, hogy a barátnőnek éppen elég volt az is, amit a fiadtól hallott rólad, és emiatt úgy van vele, hogy az ő gyerekét nem akarja a közeledben tudni?

Ezt látom az egyetlen reális magyarázatnak abból, hogy a fiaddal való kapcsolatról csak annyit írtál le, hogy hát nem igazán tartjuk a kapcsolatot, stb. Annak azért tuti oka van, ha egy gyerek elmegy otthonról és hátra sem néz...

Meg sem akartad őt ismerni, még jó, hogy nem viszi hozzád a gyerekét.

Gyakorlatilag egy idegen vagy, és egy idegen az én gyerekemhez sem érhetne.

Arról nem is beszélve, hogy miért nem kommunikál veled a fiad. Hát, mondjuk a kisregényt olvasva nem csodálkozok rajta.

25-ös, hagyjuk már, hogy nem a kérdező.

Én több, mitn egyéven át nem mutatottam be a barátomat, mert semmi értelmét nem láttam olyan emberek közé vinni. Tudta, hogy milyen a családom, mert sokat beszéltem neki róluk - nem uszításképp, hanem mert kérdezett, és nem fogok hazudni.

Aztán miután találkoztak, ő is egyetértett velem, hogy jobb minél messzebb tőlük, mert szörnyen kioktatóak és mindenbe beleszóló, sértődékeny emberek (az első találkozáskor konkrétan minden szrról kifaggatták, kezdve a fizetésétől... már nekem égett a pofám, hogy mennyire tahók).