Mennyire tekinthető normálisnak, hogy öröm és megkönnyebbülés tölt el amiatt, hogy nekem soha nem lesz menyem?

Ha lányod van, akkor majd lesz vejed.

Nálunk pl. anyóssal nincs konfliktus, viszont após-vő probléma akad rendesen.

Férfiakkal jobban ki lehet jönni, mint egy nővel ,ez azért tény.

Te előre féltél, hogy rossz lesz a viszony ami nem csoda, elég ha jössz ide olvasni kicsit, így normális ha megkönnyebbültél

Nem tudom, de én nem tudom alátámasztani, amit a 7-es ír. Nálunk a nőknek soha nem volt bajuk egymással a családban, csak a férfiak nem tudnak egymással kijönni. :(

5-ös voltam.

Nem a férfi-férfi kategóriára gondoltam, hanem általános férfi-nő viszonyra, persze hogy az egyneműek nem jönnek ki gyakran, hisz ugyanazon a területen van 2 dudás...

Akárhol jártam, a nők csak ették egymást, ment a szokásos rinya meg irigység, a pasikkal el lehet lenni, ugyanezt tapasztalom az anyós-meny témában, nem csak itt, hanem magam körül, végül is ilyen esetekkel is foglalkozom, szóval, lehet a kérdező is jobban járt.

Amúgy is megfordul mindenki fejében, bármilyen téren, hogy "jaj csak velem ne így legyen" valamilyen szinten normális, hogy így érez.

Márpedig amit az ötös ír, olyan is nyilván van, nálunk sincs semmi gond e téren, elég normálisan vagyunk mindketten. Miért ne tudna ellenni két nő?

Kérdező, nem tudom, mennyire normális, nem is ismerem az okot, ami miatt örülsz... Nekem picit fura, mi a gond egy mennyel, aki még nincs is? Lehet egy tündéri jelenség is, akit a lányának tekinthet az ember. Nem hiszek benne, hogy a menyünk automatikusan problémaforrás. Nyilván sok olyan eset is van, persze.