Irigység családon belül? Mi a megoldás? Megbeszélni vagy elengedni a fül mellett?

Pl. vettünk nekem egy új autót, anyukám mondja, hogy mióta otthon voltunk a párommal (1 hete), nincs nap, hogy a férje ezt ne hozná fel. Minek kellett, felesleges nekem ekkora autó, hát mennyibe kerülhetett ez, ő majdnem 60 éves, végigdolgozta az életét, de magának sosem venne ilyet.

Decemberben elutaztunk kettesben, az ünnepeket is külföldön töltöttük. Mondta anyukám, hogy még Szenteste is ez volt a téma náluk, hogy de jól megy így a válságban, meg hogy mennyibe került. Mindig ez a fő vonal, hogy "minek kell az", meg "mennyibe került".

A mostohatestvérem ugyanez, csak ő még pár beszólással is megfűszerezi a dolgot, aztán meg röhög, hogy jaj ő csak viccből mondja ezeket. Meg számon kér, hogy mégis miből telik erre, meg arra... Nem mutogatjuk, hogy hogyan élünk, de azért látszik szerintem a legtöbb embernél, hogy körülbelül milyen lehet az életszínvonaluk.

Nekem már gyomoridegem van, ha megyünk/megyek anyukámékhoz, mert tudom, hogy biztos lesz megint pár "jószándékú" beszólás a férje részéről, meg számonkérés.

Mi lenne azon tény, hogy naponta kérdezgeti anyától, hogy mennyi volt az autóm?:D

Meg őszintén, én senki életén nem rugózom egy percet sem. Nemhogy napokat... Vett magának valaki egy kocsit? Tök jó, használja egészséggel. Nem gondolkozom rajta, minek vett kétszemélyes sportkocsit három gyerekkel, vagy 7 személyes családi autót, mikor szingli.