Családon belül, miért nem értékelik a szakmai tudását az embernek, miért nem képesek szakemberként is tekinteni rá, tapasztaltál már ilyet?

10

Az egész kérdés egy nagy általánosítás, amiből semmi nem derül ki.

Engem mindenért lecsesznek ezért igyekszem rövidre fogni a találkozásokat.

Ha van rajtam sapka az a baj, ha nincs rajtam az.

Amikor nem segítek kiakadnak, hogy miért nem.

Ha segítek nem hagyják rendesen megcsinálni, erőltetik a hülyeségüket és engem okolnak amikor pár hónap után újra elromlik.

Úgy vettem észre, hogy rokonok között teljesen mindegy milyen végzettséged van és hány éve dolgozol a szakmában mert a szemükben te számítasz a legnagyobb kontárnak csak azért mert fiatalabb vagy.

Nálunk is így van. És mindig olyan családtag ugat be, aki közmunkán dolgozott évekig, aztán valahogy elmenetelt a volánhoz, és javítja, karbantartás a síneket, vagy a sarki cba-ba bolti eladó egy kis faluban, esetleg egy gyárban dolgozik 30 éve napi 12 órában plusz a túlóra.

Amikor a Vodafone-nál voltam ügyfélszolgálatos, akkor mindig engem oktattak ki, hogy miért nem lehet telefonálni, ha van 5 ügyintéző és telefonálnak 30-an, akkor nekik azért nincs az első 5-ben a telefonhívásuk, mert lusták vagyunk meg kényelmesek.

Amióta hivatalban dolgozok (pénzügyi osztály), kioktatnak a kommunális adóról.

Általában az aluliskolázottaknak, vagy gyári munkásoknak van ilyen hatalmas egója, ami egyszerűen abból fakad, hogy azt hiszik, minden diplomás (vagy akár jó szakmunkás) lenézi őket és ezzel szemben nekik kompenzálniuk kell.

Szerintük a papír csak egy darab fecni lehet.

Sőt, ez párosodni szokott a “nekem nincs diplomám, de idősebb vagyok nálad, több az élettapasztalatom, tehát nekem van igazam” féle férfiakkal is.

Sőt, mondok jobbat.

A nőknek a legs*arabb, mert minket még csak sok helyen meg sem hallgatnak, pusztán mert nők vagyunk.

Diplomás nő vagyok, mérnöki és egyéb, tudományos területeken mozogtam az elmúlt jó pár évben. Ennek ellenére bizonyos rokonok, vagy akár volt/jelenlegi munkatársak engem meg sem hallgatnak, sőt levegőnek néznek, ha valami “férfias, műszaki” dologról van szó. Mondok valamit és még máshova néznek. :D

A férfi rokonok meg csak simán lenéznek, hogy 29 évesen nem gyereket nevelek, hanem még a karrieremen ügyködöm, vagy ha nem tudok valamit megfőzni épp, mert az milyen dolog már nőként…