A nők házasság után miért veszik fel a férjük nevét?

Én a férjem vezetéknevét vettem fel a saját keresztnevemhez. Leginkább azért, mert a férjem szeretem, hozzá akartam tartozni, apám meg gyűlölöm, és az ő nevétől örültem, hogy megszabadulok. Az ügyintézés egyetlen kormányablak meglátogatásában kimerült, nem volt horror, és fizetni se kellett sehol, de pl a negyedik diplomám már pont házasság után szereztem, ott nem szóltam már, jó volt a régi néven is.

A gyerekek méh kicsik, az ő szempontjukból teljesen praktikus, hogy mindenki vezetékneve ugyanazy azon viszont nagyon meglepődik az 5 éves, ha anyukának más a neve, mint a gyereknek, nekik a mi felállásunk a természetes. Nála még a kutyát is Xy Kirának hívjàk, hiszen a vezetéknév közös.

Szerintem nem kell mindenkit ugyanúgy hívni és nálunk anyukának más a neve, mint a gyereknek, de ő ezt teljesen elfogadja, hiszen két különböző ember vagyunk és nem egy névazonosságtól vagyunk egy család.

Nyilván az érthető, ha valaki szabadulni akar a saját nevétől, na olyankor pont kapóra jön egy férj azaz a házasság! :)

Én pl. egyáltalán nem vettem át, még a vezetéknevét sem. Pedig 54 éves nő vagyok. Persze a körzeti asszisztens belém állt (pedig nem falu, hanem agglomerációs 70 ezres város), hogy miért mindenki Tóth a családban, (mármint férjem, közös gyerekünk és az ő első házasságból levő gyereke), és csak én vagyok Nagy. Hát mondom neki, hogy mert ez van.

Erre két éve voltam ott egy beutalóért, rákérdez, hogy nem kellene már megházasodni?

Azt hittem, a pofám leszakad, mondtam neki, hogy én kérek elnézést, 26 éve törvényes férjem.

Komolyan, ész megáll, 21. század:(