Aki második, harmadik gyereket vár/tervez nem fél a jövőtől?

Harmadik gyerek már olcsóbb, ketten sokkal könnyebb. Ha szerelmes leszel, merni fogsz! Egyedül nagyon nehéz!

Nme csak a gyereket tartod, hanem a háztartást is egyedül. A többfős háztartás olcsóbb.

Szerinted nagyszeru d0l0g gyereket szulni es nevelni. Persze nem kell 3max 4nel t0bb mert a rajuk szant anyasagi id0d is meg0Szlik es az isk0lazatas se 0lcs0 mulatsag de csalad nelkul nincs ertelme az eletnek...

Az a nagy szabadsag amire vagyunk elszall id0vel es 0ttleszunk h0Gy max egy gyereket tudunk majd besuriteni az eletunkbe...egy francia m0ndas szerint egy gyerek nem gyerek

Nem lehet konnyu egy gyermekkel egyedul. En ugyan meg csak az elsot varom...mi kettot szeretnenk.

Sokszor eszembe jut a Nagymamam aki a masodik vilaghaboru alatt es utan szulte az 5 gyermeket. Az elso 3-at varta a masik 2 becsuszott...nagyon szegenyek voltak. Alig volt mit enni.

Mindig erre gondolok mert hajlamos vagyok a panikra, depire sajnos en is.

A gyermek igenyeit valahol mi alakitjuk es akarmilyen a vilag en akkor sem szeretnem, ha a kisfiam aki meg a pocakomban van, egyedul legyen a vilagban, ha en mar nem leszek. Ha ez lemondassal jar, mit tudok tenni. Megteszem.

1 gyermekünk van, szeretnénk már a kistestvért, de így is el vagyunk csúszva 1-2 csekkel... Nem tudom, mi lesz. Most 15 hónapos a pici, jövő júniusig még GYED-et kapok, utána GYES.... :( Nem tudom, hogyan tovább. Ha visszamennék dolgozni, az sem megoldás, mert amennyivel talán többet kapnék, az simán elmenne bölcsire, sőt, valószínűleg férőhely sem lenne, mert nem jeleztem még a szándékomat, nagyszülők 200 km-re...Akik egyébként nagyon sok mindennel (kertjük van) ellátnak minket!

Szóval elég siralmas a helyzet...bízni tudok csak benne, hogy valami változni fog. Nem a Fideszre szavaztam, de még mindig közelebb állnak ők a szívemhez, mint az előző bagázs...Reménykedjünk!

Mi három gyereket szeretnénk, mert számunkra a nagy család az boldogság. Bizony nem lehet tudni előre, mi lesz a munkahellyel, milyenek lesznek a kiadások, de rettegésben élni és a legrosszabbra számítva tengődni nem lehet. Egy életünk van, és vállalni kell a kockázatot.

Lehet biztosra is menni, és nem vállalni sok gyereket, de végül mind ugyanoda jutunk. Az azonban nem mindegy, hogy mit hagyunk hátra. A szüleim is szegények voltak, mégis 3 gyerekük volt, és nem voltunk boldogtalanok. Amíg kicsik voltunk, erőn felül teljesítettek, hogy mindent megkapjunk, amikor pedig már elég nagyok voltunk, nem vártuk el a feltétlen anyagi gondoskodást, félig-meddig a saját lábunkra álltunk, munkát vállaltunk az iskola mellett, beletanultunk az életbe. Talán éppen ezért ilyen a mai felfogásom.

Azt vallom, hogy nem a pénzzel kell egy ember boldogságát megváltani, hanem jó neveléssel és szeretettel.