Szóljak otthon, hogy a tesóm igazából semmit sem tanul?

Felnőtt ember, akit a szülei tartanak el (+ én). 2 éves csúszásban van az egyetemmel. Most is van egy 3/3-as tárgya, amiből még egyszer nem ment el vizsgázni eddig (nem épül rá semmi, de ha most nem vizsgázik le belőle, kirúgják az egyetemről).

Ha a saját idejét és pénzét pazarolná, nem zavarna.

Igen, szerintem nem fair, hogy az anyánk szinte a fizetése egészét elutalja neki minden hónapban, mert hogy ő nehéz szakon van és tanul, nem tud mellette dolgozni. De cserébe semmi eredményt nem ér el, semmit nem tud felmutatni. Csak azt, hogy itt mindenki csúszik, a tanárok direkt szemétkednek vele és hogy ő mennyit tanult pedig, mennyire depressziós a vizsgaidőszakok alatt.

Otthon folyamatosan ez a téma, hogy mennyire sok lemondással jár az egész családnak az, hogy ő itt tanul és hogy milyen jó lesz, ha végre elvégzi az egyetemet és lediplomázik. Dehát ilyen tempóban ez 10 év alatt sem fog megtörténni.

Dehát semmi tudása nincsen. Nem azzal van a baj, hogy a lexikális dolgok nem mennek neki, hanem hogy a legalapvetőbb témákhoz se nagyon tud hozzászólni. Ugyanott végeztem, ahol most ő tanul. Párszor kértem, hogy segítsen már nekem, tényleg alapfeladatok lettek volna. Nem, ő ahhoz nem ért, nem tudja, fogalma sincs róla, ő ilyet még nem csinált.

Otthonról azért támogatják ennyire anyagilag, hogy ne kelljen dolgoznia és tanulhasson. Nem tanul. Ezt az eredményei is mutatták eddig, de ugye akkor még nem láttam bele ennyire a napjaiba, tényleg úgy voltam vele, hogy rossz tanárnál vizsgázott biztos, belenyúlt abba a tételbe, amit annyira pont nem tudott stb.