Ezen ti is kibuknátok, vagy feleslegesen idegesítem magam, és irigy vagyok?
Régebben nem igazán tartottuk a kapcsolatot a messze élő rokonokkal, de pont mostanában vette az összes a fejébe a rokonlátogatósdit.
Nemrég volt nálunk anyukám unokahúga, most meg az egyik nővére.
A nővére ma reggel utazott vissza, de ami közvetlenül előtte történt, azon nagyon felidegesítettem magam. Miközben készülődtek, anyukám odasúgta, hogy a nővére kijelentette hogy hazavisz két darab parfümöt a gyűjteményemből, (amit évek óta gyűjtök, és mindhez külön emlék párosul) csak mert "úgyis olyan sok van belőle, mint egy drogériában"
Mehettem be a fürdőszobába, és választhattam ki kettőt, amit elvisz.
Nem háborogtam, mert nem szokásom kicsapni a balhét, de belül azóta is forrok.
Nekem sose lenne pofám senkitől semmit elkérni.
Ez a parfümdolog meg olyan nekem, mintha mondjuk meglátott volna rajtam egy ruhát, és azt mondta volna hogy vegyem le mert ő hazaviszi. vagy mondjuk egy folyékonyszappant a mosdó széléről, mert most épp kettő van ott. ezek HASZNÁLATI TÁRGYAK. hogy képes valaki csak úgy kijelenteni hogy neki kell, és hazaviszi?
És ezután tudtam meg azt, ami végképp kiverte a biztosítékot nálam. Beszélgettünk anyukámmal erről, és ha már témánál voltunk, megkérdeztem hogy tud e valamit a DKNY parfümről, amit hetek óta keresek. És akkor elmondta hogy a múltkor mikor itt volt az unokahúga, ő ugyanezt bejátszotta. Mondta hogy neki kell az a parfüm, így hazavitte.
Ezekkel a rokonokkal egyébként is még csak 2-szer találkoztam életemben, de ezek után nem is akarok többet.
Gyűlölöm a harácsolókat.
Nem értem, ez bevett szokás, hogy ha valaki elutazik valakihez, akkor meglát egy parfümöt, és hazaviszi? Vagy pont így jött ki, hogy ez a kettő rokon volt itt nálunk ki eltéréssel, akik ezt csinálják?
Mindenesetre anyukámmal megbeszéltük hogy ha legközelebb jön valaki, akkor előtte elpakoljuk a parfümgyűjteményemet biztos helyre.
Most nagyon mérges vagyok, elnézést ha esetleg összefüggéstelen az írásom.
Mit gondoltok erről? Én vagyok irigy, vagy ti is kiakadtatok volna?
Sokkal határozottabban állj a sarkadra, ha tarháni jön a "kedves" rokon.
Én most ugyanezen megyek át. Eddig aranyosnak tartottam, hogy a sógornőm fiacskája cuffolja a Porsche gyűjteményemet, ami sok értékes darabból is áll, sokukat ajándékba kaptam, de hát legyek megértő, mert kisgyerek. Ez eddig tartott. Most legutóbb nem engedtem, hogy tarháljon.
Neked is azt ajánlom, hogy mondd meg kerek perec, hogy te sem szoktál semmit tőlük csak úgy elkérni.
38f
Szegény! Szerintem sem vagy irigy, sőt! Én biztosan nem tudtam volna szó nélkül hagyni, elmondtam volna, hogy mint láthatják, szenvedélyesen gyűjtöm a parfümöket és mindegyik féltett, kedves darab. Sőt, talán némi lódítás is belefért volna egy tervezett guinness-rekordról vagy éppen egy kilátásban lévő magyarországi vándorkiállításról, amire felkértek(!!!) és egyben kérném, hogy ha bárhol különlegességet látnának, ami nekem még nincs meg, akkor esetleg lepjenek meg vele Karácsonyra avgy a születésnapomra :=). Nem hiszem, hogy ezek után is lett volna képük elvinni bármelyiket.
Ettől függetlenül nekem is furcsa, hogy két különböző rokon is éppen a parfümjeidre vetett volna szemet. Egészen biztos vagy benne, hogy mégsem anyukád lepte meg őket? Nem feltételezek rosszindulatot, de néha is gondoljuk, hogy a másik számára mennyire fontos egy-egy tárgy. A közeli rokonai itt voltak, valami ajándék kellett gyorsan, neked pedig van egy rakás parfümöd... AZért egy őszinte beszélgetést megér a dolog anyukáddal.
bocsánat, " néha NEM is gondoljuk" akart lenni.
9:08-as vagyok
Ha látogatóba megyek,és én vagyok a vendég,akkor sosem megyek üres kézzel,ha nincs sok pénzem akkoris viszek magammal valami ajándékot!!!nemhogy még én vigyek haza..a másik meg az,hogyha tudnám hogy az a te gyüjteményed és mégis anyukád ajánlja fel,el se fogadnám,csak ha te akarnál adni belőle!!!
anno ha így belenyúlnak a gyüjteményembe törtem volna kezet lábat,hiszen te is pénzből vetted,mellesleg egy parfüm nem olcsó mulatság!
Hát ez komolyan hallatlan... nem is az annyira az, hogy kér, vagy sóvárog valami után, az ilyen előfordul, ilyenkor (is) a házigazda dönti el, hogy "megsajnálja"-e, felajánlja-e neki az adott dolgot.
De az szó szerint nonszensz, hogy valaki követel dolgot, ráadásul olyan ócska indokkal, hogy nektek ebből úgy is sok van. Ezzel saját magáról olyan szintű szegénységi bizonyítványt állít fel, ami nálam elegendő lenne a következő, legalább 15 évben arra, hogy ne is lássam őket.
Nem tudnék ilyen szintre lealacsonyodni és ennyire ne tisztelni a rokonaimat.
Ja, egyébként ha már olyan sz@rházi vagyok, hogy csak úgy elviszek ezt-azt, akkor vagy viszek, vagy küldök legközelebb valamit, amiből meg nekem van sok, és tudni vélem, hogy ennek örülne és kárpótolom vele valamennyire. Máskülönben minden alkalommal, mikor tükörbe nézek, szembeköpném magam.
Meg kell tanulnod NEM-et mondani.
Hiba durrogsz, mérgelődsz,vesztes vagy, ha odaadtad ill. odaadod ha a lelked mélyén nem akarod. Magadat kellene legyőznöd , a saját gyengeségedet és nem a rokonokat akik kértek.
És ez most független attól, hogy anyukád ajánlotta-e fel vagy sem.
09:08
holtbiztos vagyok benne, hogy nem anyukám ajánlotta fel.
nem közeli rokonokról van szó, attól hogy az egyik a nővére, kb. 10-15 évente egyszer találkozunk.
és mint már írtam, kaptak ajándékot, nem hiszem hogy anyukám úgy érezte, kell még valami.
09:19
igen, ezzel tisztában vagyok, de az embernek saját magát a legnehezebb legyőzni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!