Engednéd a szüleidnek, hogy beleszóljanak a szerelmi
életedbe?
Kortól függ... egyébként neeem :)
2010. szept. 16. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
Egyértelmű, hogy nem fogadom el, mert nem akarom, hogy ők éljék az életemet (már 26 éves leszek), csak az én szüleimmel az a baj, hogy ha egyenesen nem tudnak elérni valamit, akkor elérik kerülő úton, vagyis a hátam mögött ássák alá, így félemlítették meg a volt páromat is, és azóta nincs párkapcsolatom, mert attól, hogy őt megfélemlítették, és elzavarták mellőlem, belőlem az érzéseket, az iránta érzett szerelmet nem tudták kiirtani.
2010. szept. 16. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha el akarnának tiltani attól az embertől akivel szeretjük egymást nem lennék boldog, NEM engedném, hogy beleszóljanak.
Ha mégis annyira nem akarják, hogy járjak vele INDOKOLJÁK MEG! Mert csak azért, mert Ők nem kedvelik ne szóljanak bele! Vagy ha "rosszfiú/rosszlány" az illető akkor bizonyítsák be, hogy igenis Ő rossz nem hozzámvaló, mert ezt és ezt csinálta. És, ha télleg volt valami a múltjában megváltozhatott megbánhatta.
Szeretnek? Szeretnének boldognak látni? Értelmes emberek annyira, hogy elfogadják a másikat olyannak amilyen?
Ha nincs rá számomra megfelelő indokuk nem engedném, hogy eltiltsanak, beleszóljanak ebbe. Szüleimet sem parancsra eresztették egymásnak hanem, mert szerették egymást.
2010. szept. 16. 21:57
Hasznos számodra ez a válasz?
Azért csak vigyázzatok ezzel, a szülők már jóval többet láttak az életben mint a gyerekük, ha eddig úgy érezted, hogy csak a javadat akarják, akkor azért gondold át amit mondanak. Sokan jönnek rá évek múlva, hogy igaza volt anyámnak, apámnak, bárcsak hallgattam volna rájuk. Persze, ne ők döntsenek, de azért rágd át, amit mondanak.
2010. szept. 16. 21:58
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem, és soha nem is engedtem. Persze volt öröm és csalódás is, sőt el is váltam, s újra kezdtem. Eléggé önfejű vagyok, de nekem jó ez így. Az örömöm és a bánatom is én érzem. Persze ha volt hasznos tanácsuk meghallgattam, de csak fél füllel, mert nekem ők nem példaképeim. Szüleim nagy kakában élnek már évek óta, csak eszik egymást, így miért vegyek példát róluk.
Viszont irigylem azokat a családokat, ahol valóban igazi férj és feleség van, ahol a gyerekek igazán gyerekek tudnak lenni.
2010. szept. 16. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
21:58 - Ez nem feltétlenül igaz, pl. a nagyszüleim egész életüket falun élték le a "semmi közepén", a szüleim burokban élnek, és sok dologban inkább ők kérik a segítségemet, mert én tudom, hogy mennek a dolgok bizonyos dolgokban, amikbe én már beleszülettem, de az ő fiatalkorukban még álmodni se mertek róla. A kapcsolatokban se lehet több tapasztalatuk, nem szabad sablonok alapján ítélkezni csakúgy, nem, nem szólhatnak bele, ha mégis megteszik, azzal elérik, hogy ne avassam be őket többé. Ők is utálták, ha a szüleik helyettük akartak dönteni ilyen dolgokban.
2010. szept. 16. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
22:02 - Mint ha én írtam volna, az én szüleim is marják egymást folyamatosan, az élettapasztalatukról inkább nem mondanék semmit ennek tükrében...
2010. szept. 16. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
Gondolom tizenéves vagy, akit eltiltottak a szülei a pasijától...
2010. szept. 16. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
22:26 - Mi közöd hozzá, ki hány évesen nem engedi beleszólni a szüleit? 22 éves voltam, el akart jegyezni a párom, de megfélemlítették, utána szóba se mert állni velem, de amikor mégis, éreztem rajta, hogy ez csak kényszer, mert inkább velem lenne, mégse találta meg a kiutat a félelemből. Nem szakítottunk meg mindent, de olyan minimálisra csökkentettük, hogy ne legyen több szenvedés, mert nem akarom szenvedni látni azt, akit a világon mindenkinél jobban szeretek. Ja, és amiért nem tudtunk külön életet kezdeni, az sajnos a másik nagy úr ebben a nyomoronc világban, a pénz, ő a beteg édesanyját tartja el...
2010. szept. 16. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
10/33 A kérdező kommentje:
ma 22:26
Az igaz, hogy tizenéves vagyok, de fiú vagyok, és nem szólnak bele a szüleim, hogy kivel vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: