Mit tennétek, ha szakítani akarnátok a párotokkal, de nincs hova mennetek?
Nincs munkám sajnos, hiába keresek, mindenhol elutasítanak. Szüleim magukat is alig tudják eltartani oda nem mehetek, rokonaim akik vannak kis lakásba élnek, nem férek el, amúgy se fogadnának be barátaim nincsenek. Érzem, hogy nem mehet ez így tovább, én egyedül nem tudom megoldani a kettőnk közti problémát. Vagyonom sincs sajnos. Mit tennétek? Marad az utca vagy mit csináljak?
22/L
Mindenhol? Ugyan! Szórólapozás, Meki MINDIG akad, ha nem teszel túlságosan rossz benyomást az interjúztatóra.
De hogy lehet, hogy 22 évesen ennyire kiszolgáltatott helyzetben vagy? És most a pasid tart el, akit el akarsz hagyni?
Először próbálj meg szerezni magadnak valamilyen állást, amiből legalább beszállhatsz a rezsibe, ha esetleg a szüleidet választod. Vagy ha sikerül jobb állást kifogni akkor albérlet. Ha lesz munkád, akkor könnyebben találhatsz barátokat is, hiszen kimozdulsz otthonról :)
Addig meg kitartás, vagy próbáld meg rendbehozni a kapcsolatot ha rendbehozható.
Feltetlen a Szulokhoz menj es majd csak atveszelitek ezeket a nehez napokat.
De az utcara semmi keppen ne, mert onnan csak lefele fogsz haladni!
Én is pont ugyanebben a cipőben járok.
Egyelőre arra jutottam, hogy várok. Egyrészt mert akár még az is lehet, hogy megjavul a kapcsolat (esélye kb 0,0000001%), másrészt meg mert közben figyelem a lehetőségeket, igyekszem félretenni, hogy ki tudjak majd venni egy lakást vagy valamit. Szüleim nekem sem tudnak segíteni sajnos.
21L
Az biztos, hogy árufeltöltőnek és gyorséttermi dolgozónak felvesznek. Oda mindenkit felvesznek...
Több emberrel kell összeállni albérletbe, így máris olcsón meg lehet úszni. Regisztrálhatsz a munkaügyi hivatalban, kérvényezhetsz szociális segélyt. Valami szakmád vagy érettségid csak van... Ha nincs, itt az ideje tanulni.
Én voltam tavaly ilyen helyzetben.Annyival könnyebb volt a helyzetem, hogy van munkám, a gyerekek kapnak gy.tartást, és van családi pótlék is.Igaz ez mindössze 150 e ft körül van havonta.Hosszú sztori, nem részletezem.Egy kisvárosban lakunk, alig lehet albérletet találni.több mint fél év után találtam egy ici pici albérletet.Szinte ide menelültem.Szép tőled, hogy anyudékat nem akarod terhelni, de biztosan segítenek neked, hiszen a gyerekük vagy.
(neharagudj, de itt megjegyzem:tipikus példája ez annak (sajnos) amikor a gyerek önállósodni akar, 18 évesen nem számít már mit mondanak a szükők, hiszen a nagykorúságra könnyü hivatkozni.Itt is azt mondják mindenkinek, nagykorú vagy, nem szólhatnak bele, stb...
aztán a gyerek mégis csak a szülőre kénytelen támaszkodni.
Kérlek ne vedd magadra, ezt csak általánosságban mondom, nem áll szándékomban bántani téged!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!