Házaspárok, milyen érzés úgy élni, hogy a hàzastárs különvagyonát képező lakásból esetleges válás vagy a házastárs halála esetén hurcolkodni kell?

Nehéz kérdés, mert nagy kincs egy lakás, ha van az egyik félnek akkor természetes, hogy beköltöznek. Természetes, hogy amelyiknek van az nem akar lakáshitelre gürizni, hogy legyen még egy fél kecója. De ebben az esetben az emberpárnak nincs közös otthona, nekem meggyőződésem, hogy destruktív a kapcsolatra mindkét fél részéről.

Jaja, 10, legyél onerzetes és élj albérletben, külön a hazastarsadtol

Volt olyan párom, akinek saját lakása volt. Kis lyuk, de saját. Albérletben laktam. Akarta, hogy odaköltözzek, mert az előző csaj is ott lakott és persze gányolta a lakást, főzött, takarított. Persze éreztette is, hogy ott minden az övé, nem csinálhattam ott semmit, teli volt lommal a polc, minden szar elöl volt, aminek ott volt a helye. Sosem lett volna az közös és sosem éreztem volna a sajátomnak. Nem költöztem oda. Ment egy darabig a kapcsolat, majdnem egy évig, aztán szakítottunk. Más volt az életfelfogás. Inkább élek olyannal, akivel együtt vettünk fel hitelt, együtt választottunk lakást és fele minden.

Akkor gond, ha a pasinak előző házasságból van gyereke, mert akkor ő örököl.

Házassági vagyonjogi szerződést szépen aláírja. Nem fogja a seggét beletenni a lakásomba, hogy utána meg még én fizessek hogy egy válás után elhúzzon innen. Megy amivel jött, a csupasz seggével.

Voltam hasonló helyzetben, neki már nem volt hitele sem, nekem meg semmim, ezért ő már bátrabban szórta a pénzt, de persze a végén az összes költséget feleztük.

Én is voltam sajnos olyan kapcsolatban, hogy nekem kellett eltartanom a pasit, 2 millió minusszal jöttem ki a kapcsolatból. Még a lakásomat is el akarta volna adatni velem a lusta dögje. Uram bocsá' hogy azóta védem a tulajdonomat és a pénzemet! Leszarom hogy romantikus vagy sem. #17-19.