Nem akarom befejezni a jogsimat, de nem érdekli a családomat. Mit tegyek?

Egy bunkó oktató miatt nem megszerezni a jogosítványt, hibás dötés. Gondolkozz el azon, miért vagy ennyire megalkuvó? Az életben mindig jönnek majd nehézségek, de ha folyton csak meghátrálsz apróságok miatt, akkor nem fogsz fejlődni. A családod erőszakoskodását állítsd le, viszont saját magadért már csak azért is csináld meg a jogsit, hidd el, megéri, még az önbecsülésedet is erősíteni fogja.

Minden egészséges embe megtanult járni akkor is, ha többszázszor elesett tanulás közben. Ilyenért nem adjuk fel a célunkat. :)

Szerintem menj el az oktatóval tervezett találkozora, és őszintén mondd el neki is, mi a helyzet. Fizesd ki az órát, ha már így történt, és köszönj el tőle.

A családoddal pedig közöld, hogy felnőtt vagy, és ez volt az utolsó ilyen, hogy helyetted bármit is eldontsenek!

Van egy barátom, aki nem akart megtanulni vezetni. A szülei rábeszélték, hogy csinálja már meg. Elment, mert már lyukat beszéltek bele. Az oktató kivolt tőle, mert fiú létére olyan óvatosan ment, cicácskát látott, lelassított, el ne üsse, megmutatta a nagyvilágnak, hogy ez igazán nem neki való elfoglaltság.

Jelenleg mindene a vezetés, munkája is egész napos vezetésből áll, futár lett. :D Soha ne mondd, hogy soha. Leginkább magadnak vetsz gátat. Belső gátad van.

Nekem normális oktatóm volt, mégis van bennem valami alaptalan félelem, így egyedül még sose vezettem autót. 10 éves a jogsim. Jelenleg 2.5 éve nem vezettem. Most kerestem elő a jogsim a minap, hogy most már fel kéne eleveníteni a dolgokat... Persze csak a férjemmel a jobbomon. :D

Milyen érdekes az élet, nekem ugyan lett jogsim, de halálosan félek vezetni, főleg Budapesten a Hungária körúton. Oda ki se mernék menni. Én nő vagyok.

A testvéremnek (aki pasi), mindene a vezetés, kamionra is van jogsija, de csak azért csinálta meg, mert nagyon szerette volna. De nem kamionos.

Nálunk vezet mindenki a családban, kivéve én és a 80 éves anyum. Én emiatt félig fogyatékosnak érzem magam, de inkább ez, minthogy emberek haljanak meg a benasagom miatt.

De valószínűleg ez nekem is valami belső gát, hiszen a jogsit elsőre megkaptam Budapesten, és plusz órákat se kellett vennem, mégis félek vezetni nagyon.

Az első oktatóm nekem is szörnyű volt ÉS én én is mindig gyonorideggel mentem vezetni, de mire észbekaptam, hogy nem én vagyok a hibás, addigra annyi pénzem ment el rá, hogy már nem akartam félbehagyni. Váltottam iskolát és oktatót, és nála pár óra wezetés után egyből sikerült a forgalmi vizsga, amin az első oktatómnál kétszer buktam. Így összesen harmadjára meglett, és bár a második oktatással vezetve sokat javult a helyzet ami a gyomorideget illeti, vezetni megutáltam egy életre és inkább tömegközlekedek.

A te döntésed, ha úgy érzed teljesen jól elvagy a tömegközlekedéssel, akkor felesleges a jogsi. Ez persze attól is függ hol élsz most és mik a terveid a hosszabbtávú jövőre is nézve. Én pl.itt (Szegeden) tervezem leélni az életemet, és azt tudom, hogy itt tökéletesen elleszek vezetés nélkül. Mondjuk ugye megvan a jogsim, családban autó, ha bármi változna, de remélem nem fog.