Túlreagáltam volna? Mi a véleményetek?

Van egy barátnőm, akit egy jó pár éve ismerek. Nem tudom miért, de úgy alakult, hogy a férjemmel még csak mostanában ismerkedtek jobban össze. Folyamatosan csipkelődtek egymással, ami engem nem zavart, hiszen mindkettőjükben 100%-san megbízom, sőt, kifejezetten hiszek a férfi-nő barátságban. Sajnos, szerintem már túlzásba estek. Az Auchanban, az állatorvosi rendelőben, a piacon, tehát gyakorlatilag bármerre mentünk, mindenhol csak "marták" egymást. Az egy dolog, hogy mindenki minket nézett, még mindig nem szóltam. Aztán történt az, hogy vásárlásnál vissza kellett mennem a mosdóba, és kértem a férjem, hogy jöjjön oda a bejárathoz, mert sietünk. Nem jött, mert megint "marták" egymást a kocsiban ülve. Mikor haza értünk, kértem, hogy segítsen nekem, erre elaludt mellettem ülve. Minden az én nyakamba szakadt. Bepipultam, és elkezdtem kiabálni, hogy miért nem költözől össze a ...-val, hiszen rá mindig van időd? Vele játszani nem álmosító, csak nekem segíteni? Ezen a napon este mentünk az állatorvoshoz. Én kiszálltam a kocsiból, hogy fentartsam a sort. Feltünt, hogy akkor nem játszottak, sőt, furcsán viselkedtek. Kiderült, hogy a férjem elmondta a ....-nak, "hogy azt mondta a kedves nejem, hogy nekünk össze kéne költözni". Nekem annyira rosszul esett, hogy a hátam mögött mondta el, hogy még a gyűrüt is levettem. Ráadásul 12 év házasság után azt mondta, hogy nincs igazam, amiért ezt mondtam neki. Én egy bocsánatkérés után meg tudnék nyugodni. Szerintetek túlreagáltam?