Miért mondja sok nő, hogy "fel akar nézni" a férfira?

azt hogy az emberek különbözőek, ha valakinek az a jó, hogy felnézhet a párjára (ff, nő, mindegy..) akkor legyen úgy, ő dolga. valószínűleg azért mondja ezt, mert így érzi jól magát.

egyébként én is inkább az egyenrangúság híve vagyok, nem akar felnézni senkire sem, de megértem azt is, ha más meg igen..

Talán az értelmezésedben van a hiba.

Én is fel akarok-fel is nézek- a páromra. Azért, mert okos, kedves, megbízható, jó humorú, bölcs ember. Olyan, akit tisztelni, szeretni lehet.

Ez azonban nem zárja ki az egyenrangúságot, ugyanis teljesen kölcsönös a dolog. Mondhatni, kölcsönös tisztelet, "felnézés" a szerelmünk egyik fontos alap pillére.

Nehezen tudom elképzelni azt, hogy jól-és tartósan-működhet egy olyan párkapcsolat, amelyben egyoldalú bármely érzelem. Legyen az tisztelet, figyelem, szerelem, tolerancia. Tehát véleményem szerint a "felnézés" is kölcsönös, és úgy szükséges, és működőképes is.

A "felnézés" a másik emberi tulajdonságait meghatározó egyfajta fogalom. Vágy arra, hogy olyan társat találjon az ember, akit becsülni, tisztelni tud, akár egy életen át. De ez csak kölcsönösen működik, és csak úgy egészséges szerintem.

Az, hoyg valaki felnéz a arjára, az én értelmezésem szerint annyit jelent, hogy EMBERILEG pozitiv, és büszke lehetek rá, hogy együtt vagyunk vele, nem kell miatta szégyenkeznem.

Ha itt olvasgatod a sok kapcsolatot, ahol az egyik (legtöbbször a férfi) iszik, csavarog, züllik, trágarul beszél, kultúrálatlanul viselkedik, becsapja a másikat - akkor azt kell monjam, hogy ilyen embert csak lenézni lehet. Ennek ellentéte az, hogy fel lehet rá nézni - ez nem annyit jelent, hogy saját magamat lealacsonyitom, éppen ellenkezöleg.

Egy hagyományos párkapcsolatokban a nő a biztonságot, a stabilitást keresi, az oltalmazó, védő, minden szempontból erős, férfias férfit. Erre a szerepre csak akkor alkalmas a férfi, ha valóban valamiben több, erősebb, jobb, mint a nő, de ez nem jelenti azt, hogy a nőnek ez által alárendelt szerep jut, csak azt, hogy más.

Normál esetben kölcsönösen fel tudnak nézni egymás értékeire és mindegyik fél tudja, hogy mikor mivel tud a legjobban hozzájárulni a kapcsolat stabilitásához.

Nálunk nincs olyan, hogy ki a dominánsabb.

Mi nagyjából egyformák vagyunk és ez így tök jó szerintem. Mindenkinek a saját dolga hogy képes legyen kontrollálni magát, de ha nem megy mégsem, akkor a párja szóljon csak rá nyugodtan. Én tisztelem a páromat, és ő is tisztel engem. Én azért mert okos, jobb mint a google, és megbízható. Ő azért, mert kreatív vagyok és vannak ötleteim. Ez így nagy vonalakban.

Van olyan ismerősöm, ahol a lány mindent eltűr, a férje meg egy beképzelt terpeszkedő nagyszájú majom, hát azt xar nézni. Meg olyan is van, ahol a nő a hárpia, a pasi meg behúzza fülét farkát mint egy kis nyuszika :)

Az se jobb.

Ha ilyet látok, általában a gyengét próbálom ösztönözni, az erősebbel meg kötözködök. Bár az ő dolguk, de engem akkor is zavar. Előttem viselkedjenek ember módjára, azt úgy elvárom tőlük. Ha nekem valami nem tetszik, simán rájuk szólok. Aztán hogy a hátam mögött mit csinálnak, az az ő magánügyük.

Az, hogy egy nő fel akar nézni a párjára, az azért van túlhangsúlyozva és ezekkel a szavakkal sokszor megfogalmazva, mert a tradicionális nemi szerepek szerint a férfi a védelmező, erős, stabi, biztos pont, és ez minden nő ösztönös vágya, hogy egy ilyen férfi legyen mellette. Ez jelenti azt, hogy fel akarnak nézni a férfire, mint erős, védelmező emberre.

Ez azonban NEM alárendeltséget jelent, hanem kölcsönös tisztelettel működik egy kapcsolatban, vagyis ha a férfi is tiszteli a nőt emberileg. Attól, hogy a férfiak nem ezekkel a szavakkal mondják ki ezt az igényüket, ők is sokszor említik, hogy a párjukat tiszteletreméltónak kell találniuk, hogy beleszeressenek.

Az én kapcsolatomban is felnézek a páromra, mert hihetetlenül erős, kitartó, egyenes és intelligens férfi, ugyanakkor tudom és érzem is, hogy engem ő legalább ennyire tisztel és felnéz rám emberileg.

Tehát az, hogy valakire felnézünk, nem jelent sem alárendeltséget, se egyoldalú tiszteletet, hanem egyszerűen azt jelzi, hogy egy ember személy szerint tiszteli, becsüli, csodálja a párját bizonyos emberi tulajdonságok miatt, ami lehet kölcsönös és egyoldalú is akár.