Hogyan illik ezt? Vagy ahány ház annyi szokás?

Családon belül vendégségbe mentünk (nagynéni, nagybácsi), ebédre és sütire.

Utólag anyám megjegyezte (jobban mondva elkezdett magyarázni), hogy a férjem milyen sok süteményt evett... Mert hogy nem illik annyit megenni, hogy ne maradjon, amit utána még becsomagolnak és elküldik haza a vendégnek.

Hozzá teszem nálunk a mamám olyan volt, hogy 3-4 féle süti, mindegyikből egy tepsire való, és ő mindig csomagolt. Anyám sose főzött, nem sütött, mert hét közben munkahelyen/suliban ettünk, hétvégén meg a mamámhoz jártunk, ő csak megmondta, mit enne...

Én főzök sütök, a párom családjának is, ha meghívom őket, és ha vendégségbe megyünk, akkor oda is viszünk és 1-2 db hagyok nekünk, de mi is inkább együtt eszünk a többiekkel. Örülök, ha elfogy, mert azt gondolom, akkor jót készítettem. Ha sok marad, szétosztjuk, ha kevés akkor marad apóséknak mind.

Pároméknál nem szokás figyelni azt, hogy ki miből és mennyit eszik. És engem sem érdekel ez.

Itt most nem volt több talcanyi süti, de ha jól esik vkinek, ne egyen, mert nem illik? Mi az, hogy nem illik? Meg nem azért van, hogy egyen a vendég? Nagyon felháborító, amit anyám kihozott ebből. (Ja, mert ő amugy nagyon édesszájú, vagy inkább már függő, és így nem kapott elvitelre. Még amit a gyerekünk kapott ajándékba csokit, azt is irigyelte, hogy juj, ő nem kapott, pedig azt hogy szereti. Időrendben ez a sütis sztori után volt, igy a gyereket megkérdeztem, adna e a mamának, vő meg jószívűen adott persze. Azt gondoltam, ezzel megbékél, de napok teltek el erre megint felhozza, ráadásul így). Meg amúgy is nem ő sütötte, nem az ő vendégei voltunk, miért beszél más nevében?

Nálatok van ilyen "illemszabály"?