Tényleg minden pár ilyen lesz? Egy idő után simán böfögnek, orrot túrnak, p. iznak, stb. egymás előtt?

"Hálistennek, igaz a mondás, hogy guba a gubához, suba a subához. :) (fingós menjen a fingóshoz, a diszkrét meg a diszkréthez). Én a diszkrét kategóriát gyarapítom."

Nagyon igazad van! Szerintem ismerkedéskor meg kéne kérdezni a másikat, hogy recsegve fingó-e... és akkor később nem lennének ebből problémák!

Viccet félretéve, tényleg igazat adok annak, aki ezt írta. Ha mindkét fél lazán kezeli a szellentéstémát, akkor örüljenek egymásnak és legyenek boldogok, nekem ezzel nincs semmi bajom. Én is úgymond a diszkrétek táborát gyarapítom. Nyilván nem fogok balhézni, ha egyszer-egyszer kicsúszik egy röfögés vagy egy fing, és én is elvárom, hogy ne balhézzon a pasim emiatt, ha velem történik ez. És megjegyzem, igenis kínosan érezném magam, ha ez történne. De ez nem azt jelenti, hogy nem elég intim a kapcsolatunk. Én akkor is kínosan érezném magam, ha a szüleim, a testvérem vagy a legjobb barátnőm előtt finganám el magam. Jó, álmatlan éjszakákat azért nem okozna, de picit égnék. Egyszerűen nem így neveltek, ennyi. És ebben nem látok semmi rosszat.

Nekem volt egy exem, aki folyton szellentgetett, de nála érezhető volt, hogy provokál. Gusztustalan volt nagyon, ezt már nem toleráltam. Ő még ráadásul kultuszt is űzött a fingból, no comment.

Jajj nem azt írtam,hogy emiatt fog elhagyni:D azért az érdekes lenne ha a puki miatt szakítana:)))

Én sem azt írtam,hogy jajj ha már kiszalad egy szellentés akkor elhagyom és elásta magát elttem.

De ha csak fekszünk,tv-zünk és puszta kényelembl oda fingik,mert nincs kede arrébb menni...ezt nem díjjaznám annyira.

Örülök,hogy a párom nem ilyen.Ha ilyen megszokott lenne akár egy romantikus vacsora mellett is pukizna:D

Igaz,végülis zsák a foltjával:)

Az lenne vicces ha ezen vitatkoznánk:D

Nem arra?Hanem?:)

Csak mert nem hiszem,hogy tudja szabályozni.

Elnézném neki egyébként de nem díjjaznám.

Szerintem itt az van, hogy ki mit hoz a családjából, hogy nevelték. A mi családunkban nem volt szokás a hangos böfögés, szellentés. Jó, persze, volt, hogy egyszer-egyszer kicsúszott, de sem a szüleim, sem a testvérem nem eresztették el magukat soha. Én sem. Éppen ezért én az aktuális párom előtt sem szoktam (mondjuk olyan nagyon hosszú kapcsolatom nem volt még).

Volt egyszer egy pasim, nagyon méltóságteljes úriember volt, hát egyszer sikerült olyan disznót böfögnie... hát azon pl. falhoz csapódtam a röhögéstől, annyira nagy volt a kontraszt. Szóval az ilyen egyszeri esetek nem problémák, csak ne űzzön sportot belőle.

Egy másik exem viszont direkt durrogtatott... ha ott volt a haverja, még jobban recsegett a gatyája. Na, ezt viszont már nem toleráltam.

Érzitek a különbséget? Szerintem itt azon van a hangsúly, hogy rendszert csinál-e belőle az ember, főleg ha tudja is, hogy idegesíti a másikat. Na ez a gáz.

Ha mindkét fél elengedi magát, és ez nem zavarja a másikat, azzal nincs gond. De ha az egyik felet zavarja, akkor igenis beszélni kell róla.

Persze, hogy ilyen lesz.

Az meg, hogy "ne legyen fingó-böfögő családtagom", hát, persze vissza lehet tartani, de nem egészséges.

Minthogy ezek természetes biológiai folyamatok.

Ennyi erővel, ha valaki elvágja a kezét, akkor tartsa vissza a vérzést is, mert van, aki rosszul van a vértől.

Kérdező kommentjére (mármint hogy az ember az udvarlás alatt mért nem csinálja ezeket?):

Mondok én neked erre ellenpéldát! :) Barátnőm randizott egy pasival, aki az első randin (!!!) befingott. Nem egyszer, hanem vagy háromszor. Nem nagyon zavartatta magát. (Vajon miért nem lett belőle kapcsolat? :D)

Egyébként nekem erről az a véleményem, hogy attól függ, ki milyen családban nő fel. Ahol szokás a másik orra előtt böfögni, fingani, hát az a gyerek így is szokja meg, és felnőttkorában a párkapcsolatában is így fog viselkedni. Ha meg valaki "nemfingós" családból származik, az meg azt viszi magával.

Én az utóbbi vagyok. A mi családunkban ezeket diszkréten intéztük. Persze emberek vagyunk, volt, hogy kicsusszant. Ilyenkor egy "elnézést" meg egy nevetés kíséretében el van intézve a dolog. De hangsúlyozom, hogy direkt nem szokás a másik orra alá dörrenteni.

Éppen ezért én a kapcsolataimban is így viselkedem. Volt már ebből problémám, mikor engem is összehozott a sors egy szellentős pasival. Hát annak be nem állt a valaga, egyfolytában durrogtatott. Náluk, nálam, villamoson, éjjel-nappal fingorászott, és jókat nevetett a produktumon. (Magasan kvalifikált, doktori tanulmányokat végző fiatalemberről van szó.)

Hát, ez sem volt egy hosszú életű kapcsolat. :D

A lényeg: fingós a fingóssal, nemfingós a nemfingóssal, és nem lesznek (ebből) konfliktusok! Vagy pedig: alkalmazkodás, kompromisszum 1000-rel!

26/N