Szülők, anyósok, apósok! Ha a gyereketeket és párját szeretnétek támogatni az életkezdésükben egy lakással, akkor mennyire vonnátok be kettejüket az ingatlan kiválasztásának a folyamatába?

8-al értek egyet.

Nem kérdező, nincs jogod beleszólni hogy hol vesznek a SAJÁT PÉNZÜKBŐL, a SAJÁT GYEREKÜKNEK lakást.

Szerintem ketten kellene eldönteni, hogy hol és milyet szeretnének, aztán ha támogatni akarják őket, akkor hajrá, ha meg nem, akkor nem. Főleg, hogy mindjárt esküvő. Hadd működjenek egységben, férjként és feleségként. Abba pedig van az asszonynak is beleszólása, hogy hol fog élni. Szerintem. A vőlegény itt felnőtt ember, nehogymár anya mondja meg, hogy hol kell nekik lakni. Szép dolog, hogy vesznek neki(k) házat, de azért cserébe mondjuk feltételeket szabni, vagy úgy bánni a másik féllel, mintha ő csak egy tartozék lenne, nem szabad. Az mondjuk nem segítség, ha vesznek egy házat vagy lakást a szomszédban, hanem kontrollmánia, oda nem mennék. De ez csak az én véleményem.

Hát ha én a gyerekemnek akarok valamit venni, akkor őt kérdezem meg. Ő lesz az, aki kivalasztja. Eleve ezt egyedül vele fogom közölni, négyszemközt, vagy ugye a másik szülővel, de nem a partnere előtt. A gyerek majd eldönti, hogy be akarja e egyáltalán vonni a partnerét ebbe. Ha ő úgy dönt, egyedül választja ki, akkor egyedül választja ki, ha úgy dönt, hogy a partnerével, akkor vele, ha a legjobb barátjával, akkor vele, ha velem, akkor velem.

Én nem lennék olyannak a partnere, aki meg sem kérdez, hogy nekem is tetszik-e. Szerintem alap dolog bevonni a párodat. Akkor is, ha természetesen csak a gyerek nevén lesz.

Bírom, hogy a pénztelenek egyből a pénztelen másik fél helyébe képzelik bele magukat.

Egyértelmű hogy a gyerekem nevére iratom a lakást, és nem zsarolgatnám vele egy életen át, nem vagyok ilyen féreg

az egy dolog, hogy a gyerekedre, az normális, és az is hogy vele beszéled meg. de nem a barátnőre, meg nem őtőle kérünk engedélyt, hogy milyen színűre parancsolja a falat.