Ráfog menni a kapcsolatunk előbb-utóbb arra, ha nem tudunk kompromisszumot kötni? Mi lehet a megoldás ebben a panel vs családi ház helyzetben?
Panel vagy családi ház...megtehetnénk, hogy családi házba költözünk, de a férjem fél a változástól pedig sokat hangoztatja, hogy de jó lenne... A panel árak az egekben, a kiszemelt városban már néha ő is nézegetett házakat, sőt eredetileg az ötletet is ő vetette fel anno. Ennek már lassan 5 éve és én egyre inkább mennék családi házba, ő viszont már nem. Nem tud konkrét indokot mondani csak azt, hogy attól fél ha nem jön be nekünk nem fogunk tudni a környékre visszajönni. (Megjegyzem adottságokat tekintve tényleg jó helyen lakunk) Nem tudok vele kompromisszumot kötni, felvetettem a sorház, a kis (200nm-es) kertrész opciót is, a többlakásos társasházat de nem akarom erőltetni sem! Viszont néha ha hónapokig nem hozom fel a témát megint rákezd, hogy milyen jó lenne....Mostanában ha témához érünk én már csak legyintek felé meg rászólok, hogy hagyjuk is ezt....
Ellenben én már ott tartok, hogy utálok hazajönni, állandóan csak kerülgetjük egymást, 1-2 embernél többen nem férünk el a konyhában stb...nyomaszt, idegesít a helyzet, bezártság érzetem van, állandóan feszült vagyok. Utóbbi időben egyszer kétszer olyan gondolatok is megfordultak a fejemben hogy elmegyek albérletbe kertes házba, ezért kicsit megijedtem mert amúgy eszem ágában nem lenne ilyeneken gondolkodni. Félek hogy erre az egészre rámegy a kapcsolatunk, pedig szeretjük egymást-mindent meg tudunk beszélni de úgy érzem ebben egyikünk sem akarja beadni a derekát. Volt valaki ilyen helyzetben? Mi lett a vége? Sikerült beletörődni, netán ráment a kapcsolat?
Ez nagyon nagy dilemma. Sok kapcsolatban előjön. Szerintem az a legnagyobb probléma ilyenkor, hogy mások a szempontok. Azt kellene tisztázni, hogy ki miért szeretné egyiket és miért nem a másikat. Próbáljátok összeírni az előnyöket és a hátrányokat a lakás és a családi ház esetében is. Akkor talán kibuknak azok a dolgok amik miatt a férjed tartózkodik a családi háztól és lehet, hogy megérted a motivációit is.
Én pl családi házban nőttem fel. Tudom milyen ott lakni. Amikor arra került a sor teljesen biztos voltam benne, hogy lakásom lesz és nem házam. Ennek tejesen egyszerű okai vannak. Jobban passzol a személyiségemhez. Én inkább otthonülő típus vagyok. A ház körüli munkák, tennivalók nekem nem okoznak örömöt. Nem szeretek az udvarra kiülni stbstb. Nem akarom ragozni de a lényeget remélem érted. Azt próbáljátok átbeszélni, hogy melyik lakhatási forma áll legközelebb mindkettőtökhöz. Fontos, hogy ezt átbeszéljétek és egyetértsetek mert ahogy Te szorongsz most a panelben úgy fog szorongani a férjed a családi házban. Ezt a feszkót fel kell oldani valahogy.
Nekem annyira hihetetlen, hogy valaki önként lakik panelen. Meg 5 évig rágódik egy problémán. Ennyi idő alatt egy egzisztenciát fel lehet építeni a világ másik végén.
A lakhatás az esetek 99 %-ában a nőnek fontosabb. Ha egy kicsit a sarkadra állsz el tudtok költözni. Ha nem akar nagy kertet, mert sik munka jó kompromisszum a sorház. Mi is abban élünk. Csak 1 falszomszéd van, alattunk/felettünk senki, jó időben mindíg a kertben vacsorázunk, pici kertet könnyű és nem túl drága rendben tartani. Viszont mindenkinek van elég tere.
Hát azért nem reménytelen a helyzeted szerintem, mivel ha mondogatja akkor ő is akarja csak túlságosan fél ..
Pl. a párom szülei is így voltak, most végül a férj örül a legjobban hogy elköltöztek panelből kertes házba:)
Próbáld meg azt hogy nem erőlteted, csak annyit mondj neki hogy mi lenne ha csak megnéznétek pár házat, nem muszáj elköltözni csak nézelődni szeretnél hogy egyáltalán milyenek vannak. Ha ott lesztek lehet ő is jobban beleéli magát.
Ha néztek házat akkor tervezgess előtte hogy "de jó itt majd tudunk grillezni a barátokkal" vagy ilyesmi, aminek örülne :D
Mitől fél amúgy? Más munkahelyetek lenne ha költöznétek? Mert amúgy ugyanúgy fogtok együtt élni kertes házban is, csak annyi hogy rendesen elfértek majd meg lesz kint pl. fűnyírás de gondolom nem ez a legfőbb problémája :)
"Utóbbi időben egyszer kétszer olyan gondolatok is megfordultak a fejemben hogy elmegyek albérletbe kertes házba"
Szerintem az lenne a megoldás, hogy kiadjátok a panelt albérletbe, és béreltek egy kis kertes házat (akár zártkerti övezetben). Nálunk egy baráti család is ezt csinálta. Amíg kicsit voltak a gyerekeik, béreltek házat, az ő belvárosi lakásukat meg kiadták. És amikor nagyok lettek a gyerekek, akkor az iskolák közelsége miatt visszaköltöztek a belvárosba, megint csak egy bérelt lakásba, az övékét továbbra is kiadták, mert a bérelt nagyobb volt.
Próbáljátok így ki, milyen kertes házban lakni, és akkor majd mindketten meglátjátok, jobb-e vagy sem. Nem érdemes emiatt összeveszni vagy szakítani.
Ezt csak te tudhatod.
Nekem egy düledező kertes vályogház többet ér, mint egy 3 szobás panel, sor, társas ház.
Nekem az a tér kell minden kép. Nálam biztos, hogy a kapcsolat rámenne.
ma 10:51
Neked akkor jó, akár börtönben is ellenél a pároddal.
Én egy kétszobás panelban, pillanatok alatt megőrülnék, akkor meg a párom hagyna ott, mert ki akarna együtt élni egy őrülttel?
Engem a férjed döntésképtelensége döbbent meg!
Az élet más területén is ilyen? Mert akkor ez nagyobb probléma, mint a panel vs. családi ház.
"... attól fél ha nem jön be nekünk nem fogunk tudni a környékre visszajönni."
Miért ne tudnátok?
Nem lesz a környék lezárva előletek, eladjátok a házat és visszamentek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!