Gyerekkel rendelkezők! Nem bántátok meg a gyermekvállalást? Most hogy már látjátok, hogy milyen így élni, ha újra ez a döntés előtt állnátok, most is a gyermeknevelést választanátok vagy inkább ezúttal nem?

Nagyon nem. Pedig kifejezetten nem akartam egyet sem.

Négy lett és rengeteg szîvassal jártak, járnak ma is, de amúgy meg óriási buli.

A politikai rovatban volt egy felmérés,hogy ki kiért jár oda?

60% fölött volt a "trollkodni" válaszok aránya.

Nem érdekesek ezek a pontok, sehol nem lehet beváltani 🤣

Szívás. Meg a legjobb dolog is a világon. Egyértelműen nem bántam meg, és életem is van mellettük, dolgozom is, nem 0-24 háziasszony vagyok. Persze azzal sincs semmi gond, amíg a háziasszonyság nem a 0-24 kanapén fekvésről szól neki, meg egy zacskós levesről, mint ebéd. :D

Igen, sírtam is sokat, meg kiabáltam is, meg sokszor gondoltam, hogy HA megint kettesben lehetnénk a férjemmel...de aztán borúra mindig derű jött. Belerázódik az ember, csak idő kell. És a közhiedelemmel ellentétben "azért nem akarok gyereket, mert nem tudsz vele semmit csinálni", mi ugyanúgy jártunk továbbra is külföldre nyaralni hármasban-négyesben immár, ugyanúgy elmentünk csak akár kettesben sétálni a férjemmel, vagy enni valahová, esetleg egy wellness hétvégére. Vannak nagyszülők, barátok, keresztszülők, akikre bármikor oda mertem bízni őket.

"nincs alvás, nincs 5 perc"

Mert szerinted egy akár már 2-3 éves gyereknél nincs 5 perc, meg alvás? :D Akik ezeket írják, 2-3 éves gyerekük van maximum.

Én például hála az istennek két tündér gyerekkel vagyok megáldva. Az első pár hónapban volt nehézkes minden a hasfájás és a kialvatlanság miatt, de a férjem sokat segített.

Szóval én nem mondanám szívásnak egyáltalán. Nem is tökéletes, ez egyértelmű, de nem is olyan húdekibszott nehéz