Távkapcsolatba vki segíteni?

"Távkapcsolatba vki segíteni?" ? Kínai bevándorló vagy? Esetleg csak nem tudsz pár normális mondatot megfogalmazni, és leírni?

Igaza van apádnak. Tényleg tanulnod kellene.

Rengeteget fogtok változni és, mivel ez egymástól távol történik garantált, hogy különböző irányba.

Kialakult személyiségeknél, felnőtteknek több esélyük van távkapcsolatra, az ő példájuk ne is legyen mérvadó.

Fehérvári vagyok, én besegíthetek a távkapcsolatba, Pest 60 km ide. Esetleg Neked egy helyi szombathelyi leányzó is besegítene ... :) (----> érdekes volt a kérdés feltevése, olvasd csak vissza! :)

Komolyra fordítva: rajtatok múlik. Mik az igényeitek, meddig tudtok nyújtózkodni a takarótokkal. Saját tapasztalat: egy ideig működik.

Működhet!

Dolgozz, pl újság v szórólap hordás, segíts pénzért másoknak, sulit ne hanyagold, aztán tuti engedni fogja :)

Ha érdekel az én történetem ezzel kapcsolatban, bátran írj privátban :)

Olyanok minek írnak be ide, akik a távkapcsolat teljesen más fajtájában élnek? Marhára releváns az adott helyzetben egy olyan ember véleménye, aki már korábban pl. együtt élt a párjával, és az később költözött külföldre... agyrém...

Ez a helyzet nyilván egy chates tiniszerelem, vagy ahhoz hasonló. Éppen ezért írtam korábban, hogy egy illúzióra épül... egyáltalán találkoztatok már?

Szia! Én is pesti vagyok, és a barátom is szombathelyi. Meg is lepődtem hirtelen, de tudom, hogy nem te vagy az. :D Mi hetente találkozunk, hiszen hétvégén nem kell tanulni, de sajnos ezt iszonyatosan nehéz megértetni és megetetni a szülőkkel fiatalon. Sajnos az emberek többsége képtelen felfogni, hogy egy pesti dugóban is lehet 3 órát állni, amikor csak a város másik végéig mész, és ezzel a lendülettel el is vonatozhatsz egy másik városba. Fogalmam sincs, hogy miért, de a legtöbb szülőnek ez a távolság már a világ végét jelenti, és betegesen képtelenek leszámolni ezzel a tévhittel.

Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy vidéken (szombathely) ez fokozottan igaz. Mi már 21 évesek vagyunk, az én szüleim sok éve nem szólnak bele a dolgaimba, de a barátom szülei a mai napig totál begőzölnek, ha eljövünk Pestre. Persze, nincs beleszólásuk, de úgy viselkednek, mintha legalábbis az USAba uatztunk volna, röhejes......... Én már csak forgatom a szemem, mert ugye minket nem tudnak visszafogni.

Na de nem volt ez mindig így. 15 éves koromban volt egy távkapcsolatom, akkor Budapest-Pécs vonalon. Az ugyanolyan messze van, mint Szhely... 4 évig tartott, a fiú 18 volt és ISZONYÚAN meg kellett küzdeni a szüleivel. Ott a fokozatosság segített, hogy hetente találkoztunk, a szülők morogtak, mi meg leszartuk (mindig ő jött hozzám). Aztán elkezdték mondogatni, hogy jövő hónaptól csak kéthetente, háromhetente, havonta. Barátom meg közölte velük, hogy 18 éves, oda megy ahova akar, és nem hagyja, hogy ezt elcesszék. Amíg jól tanul, addig ne szóljanak be.

Talán neked is ezzel kéne megpróbálkozni. Hogy hagyjanak titeket hétvégente találkozni (ha a lány szülei engedik hogy ott aludj, persze másik szobában), és te cserébe megígéred hogy x tanulmányi átlagot tartasz. Hogyha ez nem sikerül, akkor önként lemondasz az utazásról, amíg fel nem hozod magad arra a szintre. Szerintem ez járható út, csak kellőképpen határozottnak kell lenned. Na és spórolj a napi kajapénzen meg egyebeken, mert 3600forint a retúr...

21/L

Imádok kötekedni, szemet szúr az analógiák teljes figyelmen kívül hagyása.

Simán élménybeszámolós dicsekvés a válaszok többsége, nyílt üzenőfalként.