Ilyen helyzetben elmondjam a szüleimnek, hogy minimum egy sportra akarok majd járni? 19/l
Furcsa kérdés, de most már olvassátok végig^_^:
Külföldön kezdek új életet és régóta vágyom arra, hogy sportoljak vagy valamilyen produktív dolgok végezzek. Erre nem volt lehetőségem, különösen a kevés lehetőségek miatt a falumban, a hosszú utazás és a nagymamám szigora miatt. Ő nevelt fel különben.
Nemrégiben felvetettem, mint ötletet a mamámnak, hogy talán majd elkezdek olyan sportra járni, ahol önvédelmet tanulhatok. De azt mondta, hogy csak vigyem a paprikasprayt a kezembe minden áldott nap, akkor is, ha nappal van. Mondtam neki, hogy azért ez nagyon necces és mindenki hülyének nézne, viszont ha technikákat tanulnék meg, akkor több esélyem van a győzelemre stbstb... Igazából ebből majdnem hosszabb vita fajult el, de hagytam. Kicsit el is ment a kedvem, hogy valamit is csináljak az életben. Meg sem merem említeni a többi vágyott sportot.
Aztán ott van az, hogy zavarná őt, ha ilyenekre dobnám ki a pénzem és mindig aggódna, hogy mikor lesz balesetem a sportban vagy mikor érek haza az órák után.
Azt terveztem, hogy egy ideig titokban tartom, HA lesz bátorságom csatlakozni és majd pozitív élményekről számolok be neki, hátha büszke lesz rám vagy belátja, hogy képes vagyok dolgokra...
VISZONT ott van a baki, hogy anyum abban a városban lakik, ahol majd én fogok, tehát előfordulhat, hogy nem talál az albimban és akkor majd megy a mesélés.. Nem tudom mit csináljak pontosan. Nem akarok veszekedni velük.
Természetesen dolgozni fogok, saját pénzemből fogok élni. Mit tennétek?
#7: amikor te voltál 19 éves, még valószínűleg jobb volt a közbiztonság.
Kérdező: én is csak támogatni tudom az ötletet, harcművészetet vagy küzdősportot tanulni nagyon jó ötlet, de eleve bármilyen sporttal foglalkozni az :)
Szerintem beszéld meg a nagymamáddal a dolgot. Lehet, hogy lesz belőle 1-2 vitátok, talán nem fogja elsőre elfogadni, de ez a te életed. Biztos azért ellenzi, mert te vagy a mindene, és aggódik, hogy bajod esne edzésen.
Engem pl. azért nem engedtek gyerekként küzdősportra, mert meggyőződésük volt, hogy edzésen lerúgnák a vesémet... Felnőttként kezdtem el végül, évek óta űzöm, és még mind a két vesém megvan :) Szóval, mindent bele!
amikor te voltál 19 éves, még valószínűleg jobb volt a közbiztonság.
Hát nem. Sőt. De megyeszékhelyen lakom, évek óta nem történt itt semmi, amihez kellett volna önvédelmi sport.
12-es : akkor szerencsés vagy.
Viszont az ember sosem tudhatja, és egy nőnek egyáltalán nem árt, ha nem teljesen védtelen.
Jártam önvédelmire elég sokáig.
Hogyha valaki komolyan bántani akar, ESÉLYED NINCS megvédeni magad, csak megsúgom. ;)
Az edző megtanított jópár technikát, amivel elvileg megvédhettük magunkat, ami szuper.
Aztán gyakorlásképp az egyik edzésre behozta a társát. Az a nem hazudok, max. 160 magas, spagettivékony srác úgy lerendezett mindenkit kb fél-fél perc alatt, hogy csak pislogtunk.
Ennyit erről. Az önvédelmi arra jó, hogy parás helyzetben ne fagyj le, legyen kiállásod és bátorságod, de ténylegesen nem fogod tudni leszerelni a másikat.
Én elég fosós vagyok, lejártam aikidora de semmit nem találtam benne.
Most bokszra járok, na ez nagyon megnovelte az önbizalmam, imádom.sokkal vagányabb is lettem.27L
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!