Csak nálunk van ilyen?

Általában akkor várják el a szülők a velük együtt élő gyereküktől, hogy szálljanak be a rezsi és az étel költségébe, ha a "gyereknek" már rendesen fizető munkája van, tehát ha már nem tanul, de együtt élnek még. Ez teljesen normális dolog. És általában azért teszik, mert szükség van rá. Ahol anyagilag úgy állnak a szülők, hogy nincs rá szükség, ott általában nem is kérik, hadd tegyen félre mindent az illető.

Én olyat még nem hallottam, hogy egyetemistáktól is kérnék, hogy szálljanak be a rezsibe. De hidd el, ha kérik, akkor azt nem jó kedvükből teszik, hanem, mert különben nem jönnének ki a pénzükből.

"ez az élet Babocsai néni" én azért keresek annyit amennyit, mert 18 órát dolgozom egy nap pihenek kicsit aztán megint 18 óra... és nem kimondott fizikai munka. Sz@r, de muszáj. Pedig tanultam is, nem csak érettségivel tengődök és látod, mégis ott vagyok ahol...

Szóval a lényeg, hogy 20-23 éves korodra rájössz majd, hogy pénzből áll a világ, akár tetszik akár nem. Ha beütne a krach és anyukád azt mondaná hogy gyermekem nem tudjuk tovább fizetni a tanulmányaid, mert nincs miből akkor, ha suli után is, de el kell menned dolgozni, ha azt akarod hogy legyél valaki. Ha 4 óra után akkor akkor, ha éjszakás műszakban akkor akkor... Ez van drága

én egyetemre járok, nem dolgozom mellette, nem is dolgoztam soha, és bevallom őszintén spórolni sem tudok. Ha kezembe akad 10 ezer ft, egyből elköltöm.

Szüleim ezt mind elnézik, mivel nem járok bulizni (évente ha 2szer elmegyek), és nem csinálok óriási kiadásokat, szóval lényegébe fizetnek mindent, taníttatásom, sőt van mikor ők zavargatnak, hogy ugyan menjek már végre a matektanáromhoz, vagy mint 17 évesen h apa szabályszerűen nekemállt hogy menjek a KRESZre, mert csak most hajlandó a jogsim fizetni, később már nem fogja... magamtól eszembe se jutott volna h jogosítványt szerezzek.

Tandíjamat én fizetem diákhitelből, ki tudnák fizetni, de bevállaltam, nem lenne pofám félévi 250 ezret elkérni tőlük. De mivel elfogok adósodni anya mondta, segít az előtörlesztésbe.

Ha munkám lesz, ismerem őket annyira h nem várnák el h adjam haza a pénzt, inkább költsem magamra, hisz én dolgoztam érte. De ennek ellenére az lesz a minimum hogy adok haza, azok után h megteremtették a körülményeimet, és elkövettek 21 év alatt mindent h nekem jó legyen és boldoguljak.

21/L

18 éves korom óta dolgozok többet-kevesebbet suli mellett, eleinte egyáltalán nem adtam haza, viszont az első fizum óta egy fillért nem kapok a szüleimtől, ha adnának, se fogadnám el. Viszont egy idő után, mikor nekem az ösztöndíjakból is összejött már elég sok pénz, elkezdtem beszállni a kiadásokba. Pénzt sose fogadtak el a szüleim, a mai napig is csak ritkán, ezért csomószor bevásárolok, vagy volt, hogy kifizettem a hitelüket, és nem engedtem, hogy visszaadják.

Nekem pedig az a furcsa, amit egy barátnőm csinál, ő is melózgatott, de az anyja fizette a kollégiumát, meg mindenféléket. Aztán most befejezte a sulit, elkezdett diplomával melózni, és azt mondta, nem baj, ha kezdetben csak mondjuk 80at keres, merthát a telefonszámláján kívül úgyse költ másra, sőt azt se bánta, hogy végül mégse jött be a meló, mert legalább volt egy szabad nyara.

Hát nemtudom, ennyi idősen tiszta rosszul érezném magam, ha teljes mértékben a szüleim tartanának el.

24/l