Elhagynád vagy megpróbálnád megbeszélni? A párom cselédnek néz engem!
1 hónapja költöztünk össze. Megbeszéltük, hogy a házimunkát megosztjuk, ne szakadjon minden az én nyakamba. Jelenleg nem felesben fizetek, hanem a költségek 1/3-t, kb még 2 hónapig. Mióta itt lakom, minden nap elvárja hogy ragyogjon a ház.
Naponta 2x porszívózok, felmosok, a szekrények tetejét hetente le kell törölnöm.
Munka után hazaérek, abból áll az egész délutánom, hogy takarítok.
Ha nem viszem ki a szemetet, vagy 1 ruha elől maradt, már mondja hogy milyen lusta és hálátlan vagyok, mert ő eltart, én meg ennyit nem tudok megtenni viszonzásképp.
Sokszor csak sírok takarítás közben, hogy én nem ezt akartam, én nem akarok itt lenni.
Félek elhagyni őt, mert havi 40 ezerből nem tudnék megélni.
2 hét múlva pedig kezdődik a főiskola, nem tudok több munkát vállalni. :(
Fogalmam sincs mit tegyek. :( 22L
Meg annyit megjegyeznek, hogy az a "tisztasag" mania egyfajta lelki betegsegnek a kulso megnyilvanulasa. es ezt kezeltetni kell.
Szeret O Teged, de csak akkor maradj, ha eltudod Ot fogadni ezzel a tulajdonsagaval.
Nyugodtan menj a szuleidhez, inkabb mint tonkre tedd az eletedet, ezzel az 1 lepessel, amit nem mersz meglepni!
Merlegelj es donts!
Lakva ismeri meg az ember a másikat, ahogy a régi jó mondás tartja.
Igen, a kedves párod kimutatta a foga fehérjét.
Nem, nem szégyen újra a szüleidhez költözni. Az a szégyen, hogy a "párod" (szigorúan idézőjel) cselédként tart. Gondold végig, hogy ha most ilyen elvárásaid vannak, és te csak nyelsz és nyelsz, milyen lesz később... Ha nem akarod, hogy amolyan "tipikus" magyar háziasszony legyél, akinek a neve otthon kuss, illetve aki egy szintén közismert mondás szerint "verve jó", azonnal költözz haza, és ne érdekeljen, hogy ez mennyire ciki vagy mennyire nem az.
Nem hiszem, hogy megverne. Sohasem bántott. Egyszer mikor nem éreztem jól magam,és nem mosogattam el, azt mondta milyen lusta és igénytelen vagyok.
A szalad a lakás azt jelenti, hogy porszívózni és mosogatni kell, mert állandóan van egy halom mosatlan..
Szerintem kezdd el tanulmányozni a NANE oldalát, egy az egyben prototipikus példája ez a hárításnak. "Igen, hogy lustának, és igénytelennek nevez, de nem hiszem, hogy bántana", "igaz, hogy néha odacsap, de megérdemlem", "igaz, hogy egy despota, de azért tudom, hogy a szíve mélyén ő jó ember"... Annyira tpikusan leírod a bántalmazó-bántalmazott viszonyt, hogy tankönyvi példa lehetne bűnmegelőzés-órán.
Most még véded, most még "nem hiszed, hogy bántana", aztán egyszer csak nem lesz elég az állandó szóbeli terrorizálás (mert az, hogy lustának és igénytelennek tart, ha nem porszívózol naponta kétszer, az már meredeken a lelki terror kategóriájába esik), hanemoda is fog csapni. Aztán még egyszer odacsap, még egyszer, és tessék: egy idő után te tönkremész lelkileg és fizikailag, a gyerekeitek egy erőszakos, bántalmazó apa árnyékában fognak felnőni, ami maradandó károsodást okoz majd a fejlődésükben...
Vagy nem gondolod, hogy ha negyven embert ugyanúgy azt mondja, hogy hagyd ott (többek között olyanok, akik már átélték ezt a helyzetet), akkor esetleg van abban valami, amit mondanak?
De jó, ne fogadd meg a tanácsokat. Akkor viszont csak amgadat okolhatod majd azért, ha elcsaattan az első pofon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!