Miért nem lehet vele semmit megbeszélni?
Párommal képtelenség bármit is megbeszélni. Ha konfliktusunk van én csak mondom a magamét, ő pedig helyesel, csakhogy minél elöbb legyen már vége.
Ha valamit csinál, amivel megbánt bocsánatot kér és azt hiszi azzal minden elvan intézve. Mintha nem is venne komolyan.
Nem veszi számításba az én érzéseimet, mindig az alapján dönt ami az ő érdeke. ÉS mintha csak akkor jönne rá, hogy hülyeséget csinált, megbántott amikor ezt megmondom neki.
Most pl. a legujabb összevesztünk bocsánatot kért, én még mindig haragszom, mert ugy érzem nem tanul az esetből ujra és ujra megfogja tenni. Mindig háttérbe fogja szorítani az én érzéseimet. Ezt probálom vele megértetetni, de mintha falnak beszélnék. Azt mondta, ha nem tudok megbocsátani, nem tudok megnyugodni dobjam ki. Csak így, mintha az ilyen könnyű lenne 2 év után. És csak közli.
Azt érzem, hogy nem is vagyok neki fontos, azt várom hogy ezt érzékeltesse vele, hogy mutassa ki és akkor megnyugszom...de lehet erre hiába várok.
Mintha 2 év után még mindig nem ismerne, mert csak magával van elfoglalva.
Mit gondoltok?
A férfiak tiszta szégyenek...Ilyet mond, hogy akkor küldjed???Persze, ha meg tennéd, akkor, nézne nagyokat.
Nekem 2 évig egy olyan palihoz volt szerencsém, aki hisztis volt!!Te atya úr isten, így vissza gondolva nagyon gáz.Állandóan a saját önérzetével volt el foglalva, mindenen besértődött, ha már rosszul szóltam végem volt.Ja meg féltékeny is volt.
Ahányszor össze vesztünk, annyiszor kezdett pakolni, hogy ő megy, én általában mondtam, hogy ne meg minden.Azt egyszer mikor ilyen volt nem mondta, hogy hagyja abba, sőt segítettem neki.Hát rohadtul meglepődött, és 1 óra szöszölés után leült és mondta, hogy inkább beszéljünk! :D
Aztán rá nemsokára mondtam neki, hogy ennek így nincs értelme, hisztit vágott és elment.
Ezt csak azért meséltem el, mert azért kis hasonlóság van a történetünkben.
De a lényeg az, hogy csak te tudhatod, hogy mennyi idegzeted van erre.Egy nőnek igenis szüksége van a figyelemre, de ezt te úgy nézem nem kapod meg!
Sajnos az én párom is ilyen "kapcsolati analfabéta". Mi 13 éve vagyunk együtt és ő tipikus konfliktuskerülő. Aki annyira utálja a veszekedést és a konfliktust, hogy képes megnémulni, nem reagálni, aztán ha bepörgök, akkor meg "mi bajom van?". Nem könnyű velük zöldágra vergődni.
Mi majdnem szétmentünk. Most az a "stratégiám", hogy mindig kérdezek.
Én is azt tanácsolom, hogy hagyd inkább el, nem fog megváltozni.
Viszont valahol megértem azokat, akik bármennyire is rossz a kapcsolatuk nem lépnek ki belőle. Szerintem azért, mert attól tartanak, hogy a következő még rosszabb lesz, és hát ez benne van vastagon a pakliban, mert eddigi tapasztalataimból kiindulva sokkal több a defektes pasi, mint a normális. 33/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!