Elvált szülők akik nem képesek felnőtt módjára higgadtan megbeszélni dolgokat azok miért csinálják ezt?

Válás után általában minimum az egyik fél tele van tüskékkel. Sértve van a nőiességében/férfiasságában, esetleg még mindig jelent neki valamit a volt párja.

A volt pár pedig - jó esetben - csak az extől válik el, a gyerekeitől nem. Őket ugyanúgy szereti, az ő életük ugyanolyan fontos neki, mint régen.

A "sértett fél" pedig gyakran nehezen tudja tolerálni, hogy a gyereknek ugyanúgy van apja/anyja, de neki már nincs párja... A legrosszabb ilyenkor az, ha azt a bosszút, amit a volt párjának szánna, a gyereken éli ki. Tulajdonképpen féltékeny a saját gyerekére, esetleg haragszik rá, hogy nem hajlandó vele együtt utálni "azt a mocsok, hazug" apját/anyját.

Intelligencia kell ahhoz, hogy valaki úgy tudjon elválni, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek. Empátiára lenne szükség, de a legtöbb elvált ember ilyenkor nem lát az önsajnálattól. Mivel a gyerek egy életre az exéhez köti, ezért bünteti őt is, pedig az nem tehet semmiről...

Szia,

ha kicsit is vigasztal, a negatív példa is példa - az, hogy már így látod őket, és törekszel arra, hogy Te ne ilyen legyél, már jól jelzi, hogy van más választásod, mint az ő "életformájuk"! Sok ilyen emberről hallottam, akik szuper szülők, stb. lettek. Tudod, a szeretetet nem csak tőlük lehet kapni - sőt, eleve el van benned ültetve, képes vagy szeretni még így is!

Szóval legyél kitartó a jóban, biztos nehéz, és hidd el, tudsz majd szép életet élni, jó szülő és házastárs lenni! Nem könnyű (annak sem, aki jobb háttérrel indul), de akarni, és folyamatos erőfeszítéseket kell tenni érte - és menni fog. Hajrá, addig meg kitartás!

Szerintem is pofátlanság. Viszont talán hülyén hangzik de legalább kap valami féle figyelmet a gyerek. Mint pl a rossz kapcsolatok, egyikből másikba csak legyen valami. Megy így legalább van valami konkrét dolog az életében amit utálhat.

Nekem meghalt apukám, kettő nem ugyanaz szóval nem azt mondom hogy örüljél neki, mert ugyanolyan szar. Na, és így ugye már semmi se volt, akár az se hogy talán valamikor majd javul valami. És semmit se tudtam kezdeni ezzel az érzéssel, és ilyenekből lesznek az "őrültek" mint aki fókuszban is volt asszem. Itt meg ugye pontosan meglehet fogni mi a gond.

Annyi a lényege hogy ha valaki pl drasztikus lépésre szánná el magát hát még mindig inkább a válás mint ez.