Miért kell a szememre hányni, hogy nem segítek a gyerek körül?
(Mostoha)testvérem 7 hónapja szült, azóta háromszor láttam a babát, ebből 1 alkalom karácsony volt. Pedig régen nagyon jóban voltunk, de aztán ez megszakadt és én is éltem a saját életemet, meg ő is.
Amikor ott voltunk babalátogatóban, az első alkalomnál konkrétan le sem tette a gyereket a kezéből, senki meg sem foghatta. Második alkalommal ők jöttek hozzám, de a baba végig a babakocsiban volt, így nem nagyon forszíroztam, hogy akkor én babáznék. Elfogadtam, vagyis anyáékkal elfogadtuk, hogy ők ilyenek, inkább a barátja szüleihez húznak, ők pl. a gyerek születése óta napi szinten náluk vannak, de ilyen fél napokat.
Viszont most a nagyszüleitől hallom vissza, hogy a mostohatestvérem meg van rám sértődve szinte ("vérig sértettem az utóbbi fél évben"). Mert hogy egyszer sem ajánlottam fel, hogy hozza el ide hozzám a babát, vagy hogy elmegyek én hozzá és vigyázok rá... Őszinte leszek, én a babalátogatás után ennek nem éreztem helyét. Nekem egy tipikus "anyatigris" képe jött le, aki még a nődokihoz is vinné magával a gyereket.
Azzal példálózott a nagyszüleinek, hogy bezzeg a legjobb barátnőm gyerekeit magamnál is altatom. Ez tényleg így van, 4 éves a nagyobbik, 2,5 évesek az ikrek. Mind a hármat születésük óta ismerem, egyetemistaként napi szinten láttam őket, mert az egyetememtől 300 méterre laktak, ha volt szabad időm napközben, ott voltam. De ő sem úgy bízta rám őket, hogy "na tessék, itt vannak", hanem fokozatosan. Ezért van az, hogy ma már egy hetet is vigyázok rájuk, ha kell, itt alvással, mindennel együtt. Mert ismerem a szokásaikat, tudom, mit szeretnek, vagy éppen mi a "no go" zóna náluk.
Sokkal közelebbi a legjobb barátnőmmel és a férjével a kapcsolatom, mint a mostohatestvéremékkel. Ezért náluk tényleg volt olyan is, hogy mondtam, szabad a hétvégém, hozza el a három gyereket, ők meg menjenek valahová kettesben. Mert tudtam, hogy jól érzi magát így mindenki, ők is, mi is, de egy 7 hónapos gyerekkel, akit nem ismerek, nem tudnék mit kezdeni.
Havonta egyszer maximum, ha beszélünk, akkor is semleges dolgokról. Nem érzem szükségét, hogy ajánlgassam magam.
Nem a szemedre hányta, hanem a nagyszüleinek panaszkodott, akik már úgy adták tovább, hogy vérig sértetted az unokájukat. Ilyenből lesz az életre szóló harag!
Ne a gyakorin panaszkodj, hanem kommunikálj! Menj el hozzá és mondd el a te verziódat, majd hallgasd meg az övét is. Hidd el, ez a célravezető, megéri!
1. A gyereket ők vállalták, és neked mint mostohatestvérnek az égvilágon semmi kötelezettséged nincs vele kapcsolatban. Természetesen lehet kérni szívességet (aztán eldöntöd, hogy megteszed vagy nem), de ezt nem tették meg. A primitív emberek egyik jellemzője, hogy nem mondják ki világosan, mit szeretnének, maximum utalnak rá, aztán elvárják, hogy teljesüljön a kívánságuk.
2. Hogy a barátnőd gyerekei körül besegítesz, az a te magánéleted, és senkinek semmi köze hozzá. Nekem is van olyan (nem rokon) ember az életemben, akinek a csillagokat lehoznám az égről, mert én úgy döntöttem, hogy érdemes rá. Abszolút nem tartozik senki másra.
3. Egy 7 hónapos gyerek ellátását ne hasonlítjuk össze az óvodás (vagy a 2,5 éveseknél majdnem óvodás) korosztállyal. Ég és föld.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!