Mit tennétek a ilyen helyzetben? Mi van a feleségemmel? Mi lesz ennek a vége?
7 éve az édesanyja lebetegedett, lebénult és egyből azt mondta hogy beadja öregotthonba. Nagyon tisztelem anyósomat és kiváló viszonyom van vele. Mondtam hogy szó sincs róla és én fizetem az ellátását. Úgy is volt.
Hála Istennek anyósom él és a körülményekhez képest fizikailag jól van, megtanult járni valamennyire, csak sajnos demens. De 90-hez közeledve nem csoda. Mindegy is, gondoskodik róla 2 nő felváltva a nap minden órájában.
Most a szüleim betegedtek le. Sajnos édesapámnak légzőszervi és keringési betegségei vannak, édesanyámnak ízületi és csont problémái. Mondtam hogy kell keressek egy személyt aki napi egyszer rájuk néz és esetleg elmegy bevásárolni, vagy megnézni hogy bevették-e a gyógyszereket stb. Hála Istennek amúgy még tudnak magukról gondolkodni annyira, hogy ne kelljen teljes ellátás. Amikor mondtam hogy keresek egy embert, látszott rajta, hogy nem tetszik neki az ötlet.
Tegnap nemes egyszerűséggel azt mondta, hogy be kell őket adni egy otthonba.
Rettentő ideges lettem, nagyon összevesztünk, mondtam neki hogy mikor lett ennyire önző és rosszindulatú... Ő meg folyton azt hajtogatta, hogy nem érti miért nem "nyomjuk az öregeket" (az anyjára is értette) egy otthonba, mert nekünk az jobb...Lényeg a lényeg, hogy annyira eldurvult a vita, hogy féltem hogy elvesztem az önuralmam, ezért elmentem otthonról.
Soha nem káromkodtam neki, nem is emeltem rá soha kezet, ezért most hogy elkerüljem hogy tettlegességé vagy trágársággá fajuljon a dolog, inkább elmentem.
Nagyon feldúlt voltam ma egész nap, nem is tudtam dolgozni. Megint vitáztunk egy kört, de ma leléptem még azelőtt hogy átment volna a dolog üvöltözésbe.
Nem tudom mit tegyek... 19 éve vagyunk házasok, komolyabb gondok soha nem voltak köztünk. Az biztos, hogy mindig anyagias volt, de nem viselkedett önzően.
Mi lehet ilyenkor? Különköltözés? Válás? Beszédszünet? Felejtsük el? Tényleg tanácstalan vagyok, ilyen nem történt soha a családunkban...
81
Mivel játszottam ki? Nem vettem el anyósom vagyonát, nem húztam hasznot belőle. Én tiszteletben tartottam az akaratát és megőriztem az időskori méltóságát.
Irigy mert nekem szólt? Mondjuk arra is irigy, hogy engem megismer és szeret, de őt már volt hogy nem ismerte fel.
Én egyszerűen nem engedtem beadni az otthonba anyósomat.
A szüleimmel kapcsolatban pedig semmi köze hozzá.
Tehát neki kuss, de te megmondhatod, mi legyen az ő anyjával.
Ha valakit nem ismer fel annak az az oka hogy demens.
Nem írtam h kihasználod anyósod anyagilag, de a véleményüket l.szartatok. nem a te dolgod tiszteletben tartani a kívánságát. En pl tisztelem annyiraa a ferjem h eldöntse ő mit akar a szüleivel tenni ha arra kerül a sor. Nem a háta mögött rendezkedek a szüleivel.
83
Én jóindulatból csináltam és jól sült el. Az anyósom dolga. Úgyhogy ez nem téma. És igen, a szüleimhez nincs köze.
Feladom...
Ugyanannyi közötök van egymas szüleihez..de annyira önfejű vagy hogy hihetetlen. Nem bírom az ilyeneket akik csak a maguk igazát hajtják.
84
Igen,tudjuk. Már 2 éve diagnosztizálták, de hála Istennek csendes beteg. Nem indul el (persze figyelnek rá, hogy ne tegye, de nem is próbált soha). Inkább abban nyilvánul meg, hogy gyakran keveri a múltat a jelennel meg képzelődik, hog, hazajött (a már 25 éve halott) férje és van hogy néha azt hiszi, gyermeke született. De az esetek többségében normális, tehát nem konstans a homály a fejében.
86
Ezt a részét intéztem és tisztáztam én. Mindegy hogy ki mit gondol, vagy kinek mi a helyes. Nekem nincs lelkiismeret furdalásom, teljesítettem a kötelességem és a szüleim és az anyósom akaratát is.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!