Kire hallgatnàtok ebben? Páromra vagy anyámra vagy másokra?

Jelenleg nincs állásom. Lenne egy lehetőség, de hosszú munkaidős és minimálbért fizet. Egyrészt már jo lenne dolgozni másrészt párom szerint nem muszáj főleg mert amit keresek annak a jó része elmenne a bérletre ( vállalkozó, nem fizeti hanem mindenki maga oldja meg a bejárást ) ez a része még hagyján. De a gyereket ovibol elhozni és utána vele lenne mindenképpen fizetett segítség kell ami szintén nem olcsó. A fizumból alig maradna több mint amit most kapok.

Anyukám szerint menjek dolgozni majd ő segít.... persze oké a szándék megvan de műszakban dolgozik alig él éjszakás után kesoig alszik, nem igazán tudná megoldani úgy érzem csak küld de át sem gondolta. Párom szülei messze laknak napi segítség onnan szintén nem várható.

Vállaljam így is , csak ,hogy elmondhassam én is dolgozom? Vagy hallgassak páromra és így nem érdemes ?

Mielőtt jönne a kötekedés nem vagyok tanulatlan, ez egy ilyen régió , gyakori a minimálbér fizetése sajnos.