Elsősorban azoktól kérdezném, akiknek az anyukájuk nem dolgozott?

Nekem az a tapasztalat, hogy aki otthon marad, mert eltartja a férje az nagyon sok dologban tájékozatlan lesz.

Anyu 20 évig otthon volt, főzött mosott stb.

Most meg dolgozni kell és ügyeket intézni. Semmit az ég világon nem tud intézni, semmiről nem tud semmit, nincs semmi rutinja, ott vágja át mindenki ahol tudja stb.

Én meg olyan vagyok, hogy dolgozok, mint az őrült. Hétvégi túlórákat is vállalom.

Szerintem erős általánosítás amit az előző írt.

Nekem anyukám háztartásbeli, mégsem tájékozatlan vagy hiszékeny. Ez szerintem emberfüggő.

Én nem azt láttam otthon, hogy lista lenne: vitte a háztartast, nevelt minket, a ház körül dolgozott + a saját hobbiját is művelte, amiből egy kis “bevétele“ is volt. (Közös kassza volt, szóval igazából nem számított, de gondolom kis visszaigazolás volt)

Azért tehette ezt meg, mert apukám nagyon jól keresett. Kiegyensúlyozott és szép családi életünk volt (van).

Őszinte leszek: szívesen lennék én is otthon majd a gyerekekkel és csinálnék egy hobbit vállalkozásként mellette. Kemény munka ez is, nem csak abból áll, hogy a “háziasszonyka” délelőtt Maricsújt meg Fernándót néz.

Jelenleg pont megszűnt a munkám a covid miatt, de előtte dolgoztam, és még fogok is. De nem vagyok az a típus, aki imád a munkahelyén lenni és alig várja a közös csapatépítőlet stb. (Nagyon jó barataim lettek a munkahelyről, de a szabadidőmben szeretek a hobbimnak élni, és nem a cégben jópofizni a főnökkel :D)

6!

Pont fordítva. A dolgozó anyukák irigyek a háztartásbeliekre. Szívük szerint ők is otthon lennének, de a tarsadalmi elvaras az, hogy a no is dolgozzin, keressen pénzt. A többség nem szeretjj a munkáját -es itt nyilván nem egy orvos, mérnök vagy felsővezető a tobbseg- megélni se tud belőle, de ő elmondhatja, hogy letesz valamit az asztalra. Szerintük ha "apuci lelép" éhen halnak.

Amivel még jönni szoktak az az, hogy életképtelen az a nő aki így él, és ki van használva, vagy simán ő élősködik a gazdag pasin.

A valóság az, hogy két felnőtt ember ugy dönt, az egyikük fog munkahelyen dolgozni, a másik pedig a háztartással törődik. Nem kell ehhez gyerek, sőt, nem kell nőnek lenni sem.

Kérdező!

Anyu is, én is voltunk háztartásbelik. Mindketten szerettük, és mindketten részmunkaidőben mentünk később dolgozni.