Mit tegyek? H oldjam ezt meg?

Tisztelt előző anyuka!

Azért mondod ezt, mert félsz, hogy te is olyan leszel majd egy hasonló helyzetben mint édesanyád volt és nem mersz majd kiállni a gyerekeid mellett. Félsz, hogy majd ők is azt gondolják, amit te gondoltál akkor, hogy elköltözöl inkább. És ennek az esélyét olyannyira csökkentenéd relfexszerűen, hogy bárkit letámadsz aki hasonlóra biztat valakit, mert az potenciális bajforrásnak tekinted. De hidd el, ez csak rajtad múlik.

És attól, hogy előtted is ott volt a példa, de te nem mertél tanulságot venni belőle, még nem kell másokat is a rossz útra terelni. Persze szülő nélkül egy 18 éves gyereknek minden ezerszer nehezebb... de egy olyan szülővel aki csak nehezíti a dolgát, hogy lenne könnyebb? Két rossz közül kell választani, és lehetőleg a kisebbiket. Én 20 éves voltam, amikor elköltöztem otthonról, és életem egyik legjobb döntésének tartom ezt. Nekem ezek a tapasztalataim.

És egyébként az én gyerekem maximum nevetni fog azon, ha arra biztatja valai, hogy költözzön el tőlünk, mert soha nem látja majd értelmét ennek, mivel soha nem fogja megtapasztalni, milyen teherként tekinteni egy szülőre.

Lehet,ti biztosan jobban tudjátok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Én akkor sem biztatnék egy 18 évest arra,hogy költözzön el.Legalább az egyetemet végezze el az sem 2 forintba kerül amit ő egymaga nehezen tudna magának megteremteni.Tudom,hogy dolgozhatna meg stb...De az az igazság,hogy amugy sem lehet otthon sokat csak hétvégente.Biztos vannak olyan szülők akik "üldözik" a gyerekeiket,de nem hinném hogy most erről lenne szó!Persze nem azt mondom én hogy a gyerek a hibás az anya nem,mert ő is odafigyelhetne jobban a gyerekére.Főleg,ha az mondja is neki,hogy mi az ami neki rosz.Maradjunk anyiban kedves előző,hogy várjon ez a lány még egy kis időt a költözéssel ,és beszéljen az anyjával és az apjával is erről!