Mamám tesója nem hagy élni, hogy küldjem el burkoltan melegebb éghajlatra?

Nem volt sok kapcsolatunk vele, viszont a gyerekei rábeszélték, hogy adják el a kertes házát és költözzön be a városba. Sikeresen az alattam lévő lakást vette meg... Azóta ha egy kést leejtek, már elő vagyok véve.

Olyanokért szól, hogy az nem igaz. Felcsenget este 10-kor, hogy én miért akkor fürdök, ő így nem tud aludni. És hogy ő 8-kor már elvonul, én akkor jövök haza, hallja ahogy csattogok, trappolok, dübögök és nem bíz pihenni. Értitek, álmos, de azért még felöltözködik, felmászik a lépcsőn és leáll engem osztani. :D

Ugyanez van akkor, ha hajnalban kimegyek pisilni, másnap ha megyek valahová, mire leérek az ő szintjére a lépcsőn (2 szintes társasház), már biztos az ajtóban áll és mondja a magáét. Mindennel baja van, ha reggel mosok hajat, akkor miért zajongok korán reggel, ha este, akkor nem bír aludni. Abba is belekötött, hogy miért van itt ennyit a barátom, a szüleimet nem zavarja?! Hát mondom egyedül élek, nyilván mikor megkaptam a lakást, számításba lett véve, hogy néha bizony fogok vendégeket fogadni...

A többi lakóval is ilyen, bárki nyitja az ajtót és megy valahová, ő is azonnal ott van és panaszkodik. Jelentéktelen dolgokról. Hogy a bicikliket miért hozzák be a folyosóra, a 6. lakásban lakó párhoz miért jönnek hétvégente a szülők, a másik lakásban hogy bírnak 2 gyerekkel lakni, mikor csak két szobás, stb. De velem van a legtöbb baj természetesen, hiszen közvetlenül alattam lakik.

Közel 80 éves, nem azt várom el, hogy változzon meg, de engem igenis hagyjon békén. Alig vagyok itthon, nem tartok 30 fős házibulikat, nincs ugatós kutya, sírós kisbaba, rohangáló kisgyerek. De ha hazajövök este, akkor igenis fürdeni fogok, utána rendet rakok, elpakolok stb.

Ha sima szomszéd lenne, egyszerűbb lenne. De így, hogy rokon, nem tudom, mit csinálhatnék... Borzasztó egy nő, tényleg mindenbe beleköt, figyel, kibeszél.