Szerintetek ez igazságos?

két éves a fiam és ha olyanja van egy nap, akkor semmit nem lehet mellette csinálni, szinte a wc-ből is kirángat.....én azt mondom akinek nincs gyereke az nem tudja ez milyen teher (persze édes).....a gyerekek óvodába, bölcsődébe járatása kettőtök feladata és mivel nem keres annyit h megéljetek a te munkád nélkül ezért neki is fel kell vennie a feladatot....

én egyedül oldom meg, mondjuk a munkahelyre visszavárnak, valamilyen szinten a Te döntésed volt h otthon maradsz, a férjednek meg persze ez kényelmes, neked kell a sarkadra állni.....Drágám: hétfőtől-szerdáig Te viszed a gyerekeket, pénteken meg Te hozod! A házasság nem alá és fölérendeltség, ezt meg kell tudni beszélni!

Ha jól értelmezem, egyedül a férjed dolgozik, van, hogy 16-24 órában, és így is nehezen tudtok megélni. Ne haragudj, de mégis mi mást vársz még tőle? Ő a családfenntartó, szerintem érthető, hogy nem akarja elveszíteni az állását, mert akkor még ennyitek sem lenne. Hogy jó neki, hogy rend van, és ki van vasalva, stb... még szép, hogy jó neki! Hiszen egész nap dolgozott!

Szerintem a legjobb lenne beletörődni ebbe a helyzetbe, ő dolgozik, eltart titeket, te vezeted a háztartást és neveled a gyerekeket. Esetleg valami otthonról végezhető munkát kereshetnél.

Elhiszem, hogy ez nem könnyű így neked, de most érd be ezzel, majd ha a gyerekek nagyobbak lesznek, tudsz te is dolgozni.

Gondol bele, mi lenne, ha a férjed egyszer csak megunná az elégedetlenkedésed, és otthagyna.. látod, az még rosszabb lenne. Szóval fel a fejjel és kitartás!

Szívesen megnézném, hogy milyen az életkor és nemek eloszlása a válaszadók között. No meg a családi állapot.

Utolsó: azért akar elmenni dolgozni, mert nem elég a pénz, amit az apa keres. És ez vélhetően nem az apa hibája, hanem a szar magyar gazdaságé. És szerinted ki fogja felvenni azt az embert dolgozni, akinek 10 év kiesett, mert beletörődött, hogy ő otthon marad a gyerekkel, hisz úgysem tehet mást? Senki... no ez a baj.

15.22 Nagyon lekezelő vagy, teljesen elveszed szegény kérdező önbizalmát. Amit a kérdező férje csinál azt úgy hívják, hogy gazdasági függőségbe kényszerítés (a körülményeket úgy alakítja, hogy a kisgyerekek miatt kiszolgáltatott nőnek esélye se legyen önálló kereső tevékenységet folytatnia, hogy aztán büszkén verhesse a mellét, hogy "én tartalak el, neked kuss a neved"), és az érzelmi bántalmazás egyik formája (ezzel foglalkozom). Az érzelmi bántalmazás pedig a családon belüli erőszak egy formája, mert a kiszolgáltatott helyzetben lévő felet akarata ellenére olyan helyzetbe hozza, amiből nincs, vagy nagyon nehéz a kiút számára.

Kedves Kérdező! Nem a férjed vagyontárgya van. Jogod van a saját munkára, és arra is, hogy 50%-ban kivegye a férjed a részét a házimunkából és a gyereknevelésből. Elnyomó kapcsolatban élsz, ami csorbítja az emberi jogaidat. A munkát és a házimunkát is osszátok meg fele-fele arányban - a jó, igazságos és egyenrangú kapcsolatok mind így működnek.