Igazságos viselkedés ez a szülőktől?
Nemrég költöztünk össze párommal. Apám nagyon ellenezte, egy dologban kértem segítségét, azt is csak nagy könyörgések árán tette meg.
Bátyám, aki 26 múlt, most kapott állást az ország másik végében (eddig éveken át otthon lopta a napot, miután 6 és fél év múltán befejezte a 4 éves főiskolát...)
Legtöbbször szó szerint sz**ba se veszi a szüleit, úgy kell elképzelni, hogy más a kutyájával is szebben beszél (leidiótázza a szüleit szemtől-szembe, r*hadéknak hívja a húgát...), mégis most a szüleim ajnározzák. Persze sajnálják, hogy messze is kerül tőlük, de most ezerrel költik rá a pénzt... Ruhákat vettek neki, új szemüveget, laptopot is fog kapni, és most apám elvitte kocsival a leendő munkahelyére és ott vásárol neki bútorokat meg hűtőt, stb.-t a lakásába... (bérlakásban lesz, mert tanár) Szóval kb. 400-500 ezret elköltenek csak úgy, rá, aki eddig éveken át csak élősködött otthon, mert lusta volt elmenni dolgozni... Én már mióta dolgozom, magam pénzén vettem a dolgokat otthon is, de pl. apám még abba is beleszólt, hogy szerinte ez meg az fölösleges volt... És nem nézték jó szemmel, hogy elköltözöm, pedig nekik semmi pénzükbe nem is került.
R*hadt igazságtalannak érzem, mert míg munkanélküli volt a bátyám, addig is mindig neki adtak igazat, ő volt a kiskedvenc, többek közt ezért is mentem el otthonról, mert meguntam, hogy minden helyzetben én vagyok a feketebárány...
Mit szóltok ehhez? (bocsi a rinyálásért...)
22L
Érthető, több ponton is:
1. neki van diplomája, neked nincs
2. ő dolgozni költözik el, te a "párodhoz", azaz majdnemhogy "kurv.ulni", mert még nem vagytok házasok (sok szülőkorú ember tartja így)
3. ő férfi, nagyobb a tekintélye, te mégiscsak lány vagy még (asszony se vagy még, mert nem vettek el)
"1. neki van diplomája, neked nincs
2. ő dolgozni költözik el, te a "párodhoz", azaz majdnemhogy "kurv.ulni", mert még nem vagytok házasok (sok szülőkorú ember tartja így)
3. ő férfi, nagyobb a tekintélye, te mégiscsak lány vagy még (asszony se vagy még, mert nem vettek el)"
Te miről beszélsz? Én k*rvulni megyek??? Albérletbe költöztünk, amit én találtam, nem a páromé, mégcsak a bérlés sincs a nevén, hanem az enyémen. Mindent felesbe fizettünk, többet keresek a páromnál és több mindent is hoztam otthonról (félreértés ne essék: saját magam vásárolta dolgokról van szó), mint a párom. Én nem vagyok eltartva!
Mit ér a bátyám a diplomával, ha így is többet keresek nála, mert sz*ros érettségivel többre mentem, mint ő? Mert szorgalmas vagyok a munkahelyemen... Ő meg egy lusta, bunkó paraszt.
Második ezt ugye Te se gondolod komolyan???
A mai világban már nem tartják olyan fontos dolognak a házasságot mint régen... Ébresztőőőő, te az elmúlt évtizedet átaludtad???
Kérdező, szerintem ne törődj ezzel. Te magadra és a párodra koncentrálj! Törekedj arra, hogy ti a pároddal jól éljetek ketten, annak ellenére, hogy a szülők ellenezték a dolgot. Idővel majd rájönnek, hogy felesleges volt ellenezni az összeköltözést.
Sajnos nem tudsz mit tenni.
Költözz el és legyél büszke arra, hogy Te többre vitted már most vagy épp többre fogod vinni :)
Persze sz@r érzés, főleg, hogy a családodról van szó. De ha te 22 évesen a saját lábadra tudtál állni, és még jól is keresel, legyél rá büszke és ne lássák rajtad, hogy téged ez a helyzet zavar. próbáld meg magad túltenni ezen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!