Mit csináljak, ha kezdek tönkremenni?

Én is 21 vagyok, és a szüleimmel lakok kis csillag, mert tudod nem olcsó se az albérlet, se saját lakást venni, és fenntartani se. Főleg nem úgy, hogy közben a tanulmányaimat végzem. Jobb esetben csak hétvégeken vagyok otthon, de ilyenkor pl karantén alatt végig. De ha téged alanyi jogon illet az ott lakás a szüleiddel, a tesódat miért ne illetné? Majd meglátjuk 21 évesen te hol fogsz lakni:D

Figyelj, valahol meg lehet érteni a problémád, és az elején még talán senki nem is akart itt bántani a válaszolók közül. Csak próbálják az emberek megértetni, hogy van egy ilyen nézőpont is. Másrészt mit vársz, mit írjunk? Ebben az esetben sok dolgot nem lehet tenni, mint beszélni a tesóddal először is, hogy néha kimozdulhatnának, hogy egy kis magánidőt kapj. De hidd el, nem üldözheted el az embereket a házból. Ilyen helyzetben csak kompromisszum esélye áll fenn. Ha pedig ennyire nem bírod a jelenlétüket, ugorj el nagyszülőkhöz alone time-ra, vagy pattanj bicajra, mozdulj ki barátokkal, vagy épp egyedül is, ha az a szükséges. Egyrészt mert te is tudod, hogy nem maradhat így az emberiszonyod, és a szégyenlősséged. Ha nem segítséggel akarsz kigyógyulni ebből, akkor tenni kell érte. És nem azzal, hogy mindenkit kiűzöl a házból, hogy egyedül nyomd az ágyat. Az csak ront rajta, hidd el nekem.

Még egyszer elmondom, érthető ha zavar, hogy a nővéred pasija ott van. Mert hát ilyenkor kevésbé engedheted el magadat, nem tudsz lazábban felöltözni, vagy ha kedved van, akkor egy szál törölközőben zuhanyozni menni, esetleg zenét hallgatva énekelni a sütés főzés mellett, és egyebek. Dehát az ember társas lény, és képesnek kell lenni alkalmazkodni. Ahogy nekik ahhoz kell, hogy néha jó lenne neked, és nekik is, ha kimozdulnának, úgy neked is ahhoz, hogy néha igen is van vendég a háznál, és meg kell szokni ezt is. De ha egyszer kolis lennél, akkor hidd el bele rázódnál, mert ott nap mint nap kapcsolatba lépsz nőkkel, és férfiakkal, akik nem a családod. Sőt, megtanulsz alkalmazkodni az ázsiai visítozó lányokhoz, vagy épp hogy a koli alatti kocsmában retro party van, és egész este HSM számok szólnak Zac Efron leggyöngyebb hangján. Még mindig jobb, mint panelban lakni, ahol áthallatszik amikor a szomszéd poreszt néz(az én nővérem ilyen helyen lakik, és nem tehet ellene semmit xd). Ezek már csak ilyenek. Majd ha nagy leszel megérted. Addig meg nődd ki a szorongásokat, és tanulj meg felnőttként kompromisszumot kötni!:)

Szerintem meg hagyjátok békén a kérdezőt.

Megnézném, hogy akik itt őt ekézik, azok majd pár év (évtized) múlva, amikor a kölykük haza akarja vinni (kamasz kor végén, fiatal felnőtt korban) azt, akivel jár, mennyire lennétek engedékenyek. Akkor jönne a szokásos gyakoris rinya, hogy "egy idegent kerülgessek a lakásomban", meg ilyenek.

Gondoljatok már bele, hogy a kérdezőnek választása sincs (max. a szüleinek lehetne annyi agya, hogy ilyen gyakorisággal nem engedik).

Ami érdekes egyébként, hogy ha a nővére tette volna fel a kérdést, hogy miért baj az, hogy a pasijával egy napból 20 órát a hét minden napján a szülői házban vannak, akkor a nővér lenne itt leoltva, hogy milyen szemét, hogy képzeli, el lehet takarodni otthonról, a pasija az csak neki nem idegen, de a szüleinek és a testvérének is egy idegen, miért kellene miatta kerülgetniük, stb.

Kérdező, EZ a gyk színvonala, szokd meg. (Tedd most fel a kérdést a tesód szemszögéből, aztán várd a válaszokat:DDD

Kérdező, saját magadnak szállítod a kötelet, úgy tűnik igenis betaláltak nálad ezzel, hogy sose lesz párod. Ha ez téged nem érdekel, akkor miert ugrasz erre ennyire?

Simán féltékeny vagy, és mindenféle mondvacsinált indokra hivatkozva megy a hiszti. Kaptál pár tippet, hogy mit lehetne tenni, leginkább a tesóddal beszélni, de még mindig drámázol, mint akinek jólesik. Ez nem személyeskedés, egyszerűen te magad vagy a saját problémádnak a legnagyobb akadálya.