Nehéz gyermekkorra miért mondják hogy megedzi az embert?
És hogy úgy hamar önálló lesz, hamar dolgozni kezd, tehát meg fog állni a lábán és erős, kitartó, sikeres emberré válik. Tehát mennyire jó végül is a nehéz gyerekkor.
Velem ezek megtörténtek, egyet kivéve, nem lettem sikeres és egzisztenciálisan nem lettem jó helyzetben, hiába dolgozok 17 éves koromtól. Dolgozok, bérelek egy egy szobás lakást, munkán kívül a hobbijaimmal foglalkozok.
A legnagyobb anyagi "siker" amit fel tudok mutatni az egy hosszú távú pénzügyi megtakarítási program amibe havi 50 ezer forintot fizetek. Sem autóm, sem ingatlanom.
Nálam azt okozta igazából a nehéz gyermekkor, hogy 40 évesen érzelmileg a 20-as éveim elején ragadtam és nem mozdulok onnan. Semmi olyan vágyam nem alakult ki hogy jaj de szuper lenne a feleségemmel közösen a gyerekeimet nevelgetni.
Valamiért a külsőmre is hatással volt ez a "belső gyereklét" ezért fiatalabbnak látszom 40-nél, így gyakran fel tudok szedni 25 éves lányokat is, és mentálisan, érzelmileg énem vagyok 40 csak kb.20-25 így engem ez tesz boldoggá.
Hát szóval tök fura.
Nekem az az elméletem, hogy azért ragadtam ott érzelmileg, mert akkor 17-20 évesen természetellenesnek éreztem hogy szó szerint azért kellett dolgoznom, hogy tudjak rendesen enni, megvenni a ruháimat, kifizetni a kikapcsolt villanyt és gázt, etetni a pénzemből a saját kistesóimat, miközben ez a szüleim dolga lett volna.
Ez pszichológiai szempontból milyen kórkép?
válasza: válasza:6-os, értem én, hogy nehéz volt a gyerekkorod, de attól, hogy másokra irigykedsz meg fikázkodsz, csak mert a szülei tanultak és keményen dolgoztak a jó módú életkörülményekért (ahogy irod orvos, ügyvéd) és nevelésért, nem feltétlen leszel intelligensebb. Max talpraesettebb lehetsz, aközött már van összefüggés.
Nagyon szélsőségesen példálózól. Kb úgy, hogy akinek gazdag a családja az buta lesz és nem becsüli meg a pénzt. Elég sovány vigasz, ilyet feltételezni. És aki jó módú családban nő fel de ugyanúgy kitűnőek a tanulmányai? Vagy ahol generációk óta mindenki orvos, ügyvéd?
A putris életkörülményekért és egy gyerek elkényeztetéséről is a szülő tehet. Egyik sem jó, csak más módon nem jó.
válasza:Nekem nehéz gyerekkorom volt. Szinte minden nap orditottak velem, vertek (volt, hogy a csupasz bőrömet szíjjal), az anyám bele lökött izomból a rózsa bokorba.
Állandóan megaláztak mindenki előtt. Mindig mindenhol, mindenben én voltam a szar.
Barátaim sem voltak ezek miatt, mert mindenki előtt ezt csinálták.
Soha, semmiben nem.segitettek. Amikor egyszer megnuktam matekból, minden szarnak el lettem hordva, ütöttek, vertek, hiába próbáltam segítséget kérni, hogy segítsenek megérteni, elmagyarazni, csak ordítottak, hogy milyen hülye vagyok, mindenki érti, csak én nem.
Nem lettem sikeres ember. Egész életemben komoly önbizalomhiányom volt/van.
Mindig fájó érzés látni, és irigy vagyok azokra, akiket szeretnek a szüleik, akiket támogatnak, tudnak együtt ünnepelni, vannak közös családi ebédek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!