Nehéz gyermekkorra miért mondják hogy megedzi az embert?
És hogy úgy hamar önálló lesz, hamar dolgozni kezd, tehát meg fog állni a lábán és erős, kitartó, sikeres emberré válik. Tehát mennyire jó végül is a nehéz gyerekkor.
Velem ezek megtörténtek, egyet kivéve, nem lettem sikeres és egzisztenciálisan nem lettem jó helyzetben, hiába dolgozok 17 éves koromtól. Dolgozok, bérelek egy egy szobás lakást, munkán kívül a hobbijaimmal foglalkozok.
A legnagyobb anyagi "siker" amit fel tudok mutatni az egy hosszú távú pénzügyi megtakarítási program amibe havi 50 ezer forintot fizetek. Sem autóm, sem ingatlanom.
Nálam azt okozta igazából a nehéz gyermekkor, hogy 40 évesen érzelmileg a 20-as éveim elején ragadtam és nem mozdulok onnan. Semmi olyan vágyam nem alakult ki hogy jaj de szuper lenne a feleségemmel közösen a gyerekeimet nevelgetni.
Valamiért a külsőmre is hatással volt ez a "belső gyereklét" ezért fiatalabbnak látszom 40-nél, így gyakran fel tudok szedni 25 éves lányokat is, és mentálisan, érzelmileg énem vagyok 40 csak kb.20-25 így engem ez tesz boldoggá.
Hát szóval tök fura.
Nekem az az elméletem, hogy azért ragadtam ott érzelmileg, mert akkor 17-20 évesen természetellenesnek éreztem hogy szó szerint azért kellett dolgoznom, hogy tudjak rendesen enni, megvenni a ruháimat, kifizetni a kikapcsolt villanyt és gázt, etetni a pénzemből a saját kistesóimat, miközben ez a szüleim dolga lett volna.
Ez pszichológiai szempontból milyen kórkép?
válasza:Szerintem a sz*r gyerekkor miatt lesz annyi keserű, lelkileg megtört felnőtt.
A, a saját rossz gyermekkor miatt eldönti hogy az ő gyereke ezen bizony nem fog keresztül menni
B, tudatalatt játszik a gyötört gyerekkor, és ha észreveszi, ha nem, kihat a nevelésre, negatívan. Ami egy ilyen mintájú nevelési körforgást eredményez.
Az élet többi területén is úgy gondolom hogy aki tényleg erősebb lesz tőle, az sincs nagyobb előnyben, hiszen a legjobb időszakát b*szták el az életének, amit már nem kap vissza, viszont valaki ezt feldolgozza, tovább lép, és pont emiatt akarja a maradék időt boldogan tölteni, jó életkörülményekkel. Egy nyugodt családi környezet és békés boldog gyerekkorral jóval kisebb az esély felnőtt kori mentális betegségre. Viszont a gyermekkori traumák tönkretudják tenni az embert egy életre. Viszont ez a megedződős felfogás ad egy olyan pozitív löketet, hogy te már megtapasztaltál annyi rosszat, hogy te nem fogsz egy kis fuvallattól a padlóra kerülni, ahhoz már jóval több kell :)
válasza:Előttem lévőnek adok egy zöld pipát.
Szép gyerekkornál nincs jobb.
Gondold el, nevelsz egy kutyát, és szarul etetted szarul nevelted ÖRÖK életében olyan lesz. Hiába kerül más gazdihoz ugyan az marad... Elnyomni el lehet benne pér dolgot, de mikor éles helyzet lesz akkor előtör belőle.
válasza:Attol fugg mit ertesz nehez gyerekkoron. Azt hogy szegenyek? Vagy elhanyagolt gyerek akit senki se ölelget?
Erdekes mert van egy baratnom akinek elvileg jo gyerekkora volt
Nekem elvaltak es tök csorok voltunk mondjuk engem ez nem zavart nem cikiztek emiatt inkabb a valas elotti korszak volt problema (alkohol)
Es megis kb ugyanazok a problemaink, nehezen ismerkedik 30koruli de nem talal párt ő is sporolos
Van egy masik ismeros is neki is normalis szulei voltak es vagy es 33 evesen még szuz volt nem birt parkapcsolatot osszehozni
Es egy masik ismerosom is van akinek normalis gyerekkora volt megis olyan mint en szotlan, nem tud baratkozni stb
Szoval en mar nem hiszem hogy ezen mulik, persze az a jo ha mindig jol erzed magad mar gyerekkorba is
válasza:# 4
Engem az sokkolt mindig a legjobban, hogy állandóan éhes voltam, megyek haza és már megint ki van kapcsolva villany, és a gáz, hideg vízben zuhanyzok, kizárólag használt ruhát hordtunk, szó szerint SOHA, de soha nem voltunk családi nyaraláson. Fogalmam sincs milyen az hogy szüleimmel, testvéreimmel nyaralunk.
Anyukám ül otthon a rendetlenség és szemét közepén, és olvasgat, mert neki nincs kedve dolgozni menni csak ha épp szakmabeli munkát kap és az éppen egyezik az ízlésével.
Diákként azért kezdtem el dolgozni mert a szüleimnek nem volt nagyon kedve a munkához, de legbelül az volt bennem, hogy oké megteszem, de igazából ez nem az én dolgom lenne. Amit én csináltam az ugye nem az volt mint a legtöbb diáknak, hogy ja elmegyek dolgozni mert menni akarok Soundra nyáron meg veszek új iPhone-t, hanem mert éhes vagyok és szakadt ruhákban járok.
Gimiben nem mertem randizni, mert mikor még nem dolgoztam, akkor nem tudtam szüleimtől pénzt kérni egy randira sem, tehát értsd még csak annyit sem hogy egy lányt elvihessek egy kávézóba és moziba.
válasza:Mélyszegénységben nőttem fel. A házban semmi közmű. Főtt ételnek vegetás melegvizet ettünk, néha tésztát vagy rizst. Ruhákból csak használt, és nemtől, mérettől függetlenül hordtuk a nagyobbakét. Mint a putris cigányok...
16 évesen kezdtem dolgozni. A gimi elég szívás volt, halálra cikiztek az osztálytársaim. Egyetemen egy fokkal jobb volt, addigra már voltak rendes ruháim, de továbbra is sokat dolgoztam. Most majdnem 30 vagyok, és saját erőből, évek óta két munkahelyel, de van jogsi, autó, ház. A házon még 2 évig megy a hitel, de elég nagy, ha később gyerekünk lenne. És hogy mennyivel másabb, mint a környezeten, ahol normális élethelyzet volt?
Lilla, orvos szülők gyermeke. 18. születésnapjára belvárosi ingatlant kapott. Amit kiejtett a száján, azt megkapta. Most pedig egyszerűen nem tud mit kezdeni magával. Pár hónapnál tovább nem marad meg egy munkahelye sem. Lusta, fel van háborodva, hogy pici pénzért ő bizony nem dolgozik. Majdnem 30, és a szülei tartják el. Előre sajnálom a férjét, az nem szerelem, hanem pénztárca kérdése lesz.
Brenda, vállalkozó apuka gyermeke. Megbukott az érettségin. Magyarból is. Ennek ellenére, a 20. szülinapjára, (miután kifizették neki a jogsit, igaz ötszöri bukással) egy vadonatúj Nissant kapott. Apuci vett neki egy szépségszalont, alkalmazottakkal együtt. A lány meg csak ül a seggén, és kapja a pénzt, mindent apa intéz neki, a szalonba is.
Lehet, hogy dupla annyit melózok, mint ők, és lehet, még így is kevesebb pénzem van, mint nekik. DE biztos, hogy intelligensebb vagyok, és önálló. Mindent én értem el a saját életemben, nem apuci. Megnézném őket, ha már a szülők nem lesznek, mit is fognak csinálni.
válasza:#6 ez két eltérő típusú szegénység, nem ellentétei egymásnak. A valódi ellenpontozás a következetes, bátorító, mégis a határaiddal kapcsolatban vasszigorú szülői háttér (nem erőszak, csak okos ultimátumok), egy minden valóban szükséges dologra elegendő anyagi háttérrel. Ahol segítenek neked felfedezni a belső világodat is és segítenek kíváncsinak maradni a világra, és persze a helyedet megtalálni benne. Ahol a tekintély a megbízhatóság nyomán alakul ki spontán. Ahol a gyerekkor kemény része (a szokásos gyerekkori dolgok mellett) az, hogy kis segítséggel tudatosan elfogadod a hibáidat, hiányosságaidat, és a tényt, hogy messze nem a kényelemről szól a buli. És ahol kőkeményen kijózanítanak, ha átesel a ló túlsó oldalára.
Persze én se így nőttem fel, csak a gyermekeimnek próbálom ezt adni, és tudom, hogy inkább csak általában fog sikerülni. Annyira nem nagy hátrány a haszontalan gyerekkor egyébként, ha elvisz arra a pontra, ahol magad keresel megoldást a fura nehézségeidre, amikről érzed is, hogy egyáltalán nem kéne legyenek. Persze az is igaz, hogy ha nagyon ott van a neveltetés, akkor könnyen lehet, hogy húszévesen onnan indul, hogy a zsigeri reakciói jobban tolják a kiteljesedés felé, mint minket negyvenévesen a nagy üggyel-bajjal jóvá alakított hülye beidegződések. Ezért is volna jó, ha mondjuk ezt b@sznák az arcunkba naponta is akár központilag bosszantásképp a sok, tartalmatlanságában is bosszantó híradás helyett. Ne ilyen cocialista agytágításra gondoljunk persze, inkább a sorozatok mintaértékű figuráin lehetne jól kibontani ezeket az üzeneteket.
válasza:HTLR-nek, Sztálinnak is nehéz gyerekkora volt.
Jó emberek lettek? Nem annyira...
6os.
De megtehetted, hogy egyetemre mész azért. Az sem mindneki engedheti meg. Oké gondolom állami..
Volt pontod amivel bekerultel..
válasza:Akinek szar gyerekkora volt, annak meglátszik.
Nem tudsz rajta teljesen változtatni, elnyomni esetleg.
Pl: kiskorodban csóró voltál és spóroláson nőttél fel, akármilyen gazdag leszel mindennek nézni fogod az árát.
Van pl herby, verte az apja, mai napig utálja a férfiakat xD
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!