Rossz családfő vagyok, amiért nem zavar hogy meghíztunk?

Az utóbbi két évben kicsit meghízott a család. Vagyis feleségem az, aki a legkevesebbet, rajta csak annyi látszik, hogy teltebb lett. Viszont én és a két kamasz fiúink sokat híztunk.

Az történt, hogy régen nagyon sokat kellett nélkülöznünk. Nagyon nem ment a szekér. Leginkább biciklivel közlekedtünk mindenhova, autónk nem is volt, és az ételen is spórolni kellett sokszor. Így mind nagyon vékonyak és fittek voltunk, de inkább szégyelltem magam amiért nem tudok biztosítani a családomnak. Soha nem mentünk nyaralni, a fiúkat sportáborba küldtük ha volt rá módunk, hogy mégse érezzék, hogy nem volt gyerekkoruk.

De két évvel ezelőtt fordult a kocka, befutott a vállalkozásom és végre pénz állt a házhoz. Emelkedett az életszínvonalunk, csordultig telt a hűtő és a kamra. Nem kellett többet éhesen lefeküdni. Legtöbbször addig ettem míg már fájt a hasam. A fiúkat is buzdítottam, hogy egyenek, most már lehet amennyit csak szeretnének. És igen is jó volt látni, hogy azért teszik le az evőeszközt mert már nem fér be több, nem azért mert elfogyott az a kevéske, ami volt. Utána még jöhetett desszert ha kértek. Párom nagyon szeret főzni ránk most, hogy van miből. Lett autó, 2 is. Mindenhova azzal megyünk mert végre megengedhetjük magunknak. Sporttábor helyett együtt mentünk nyaralni.

A hirtelen jött jólétben gyorsan pocakot eresztettünk. A kis pocak óta meg elismerem jó kövérek lettünk. Én 51 kilót híztam, a fiúk is mindketten 35-40 körül, feleségem egyedül csak 15-öt.

De engem ez mind nem zavar, sőt kifejezetten büszkének érzem magam, hogy nem kell nélkülöznünk és ilyen jó anyagi helyzetbe kerültünk. Örülök, hogy akkor is ehetek még ha már nem vagyok éhes. Jó érzés. És az is jó érzéssel tölt el, hogy egy kiadós vacsora után a fiúk még majszolhatnak este valamit, hogy jóllakva tele hassal feküdjenek le aludni. És annak is, hogy párom megengedheti magának, hogy kevesebbet dolgozzon és lazítson kicsit.

Egyedül apósom az, aki mindig fejemhez vágja, hogy hogy nézünk ki, és hogy nem szégyellem magam? Hát nem, de akkor megkérdezlek titeket is.