Mi a bánatot lehet kezdeni egy ilyen helyzetben? 24 éves nő vagyok, még a szüleimmel élek, akiknek kicsi korom óta problémás a házasságuk...

Hát azért a 20 önéletrajz nem sok, én napi 20-30at küldtem szét mire elhelyezkedtem...

Nem tudom milyen munkát keresel, de ilyenkor nem szabad sokat válogatni.

En irtam azt, hogy menjel ki kulfoldre. Tudtam, hogy amit irok valaszt valami nyoszorgest fogsz kihozni belole, valamilyen kifogast, miert nem tudsz elkoltozni.

Ne is haragudj, de eddig az osszes valaszolo adott valamilyen tanacsot, es mindegyikre volt valami kifogasod. Hat tudod, akkor maradj inkabb otthon, es hallgasd a veszekedeseket tovabbra is! Mert nem akarasnak nyoges a vege. 24 evesen lehetnel mar talpraesetebb is. Neked nem jo massal osszekoltozkodni, idegennel nem akarsz, meg annyit dolgozni sem tudsz, mert meg itt vannak a vizsgaid, meg meg kulfoldre sem tudsz menni, mert....MERT NEM IS AKARSZ!!!

Legy eros, ne ilyen nyavalygos, mert igy nem sokra mesz az eletedben, pedig az elobb teljesen jo indulatuan irtam neked azt, hogy menj kulfoldre.

Szerintem meg csak panaszkodsz és nem akarsz változtatni. Én 23 évesen mentem el otthonól. Akkor épp utolsó éves voltam az egyetemen, de halasztottam, mert dolgozni kellett, hogy tudjam fizetni a lakást. És árufeltöltő voltam a Tescoban, napi 12-16 órát dolgoztam, mert minden túlórát bevállaltam. Aztán lett egy kis pénzem és az egyetemet is be tudtam fejezni.

Egyébként egyetem után két évig kerestem a megfelelő munkát. Napi 20-30 önéletrajzot küldtem, fejvadász véghez jártam és nagyon sokat készültem egy - egy interjúra. Munkát találni nagyon nehéz. Pedig nekem sem volt ismerős, aki segitett volna.

Mit sirsz?

Mindenki mondta, hogy mit csinálj, de mindig kifogást keresel. Ha nagyon nem lenne jó, már rég elmentél volna. De szerintem neked jó igy, hogy a szüleid még mindig eltartanak. 24 éves vagy, felnőtt. Mikor akarod elkezdeni a saját életedet? Senkinek sem könnyű a kezdés, de cselekedni kell és nem kifogásokat gyártani.