Arra szeretnék választ találni, hogy introvertált (befelé forduló) és extrovertált (kifelé forduló) személyeknél hogyan, s miben nyilvánulnak meg az indulatok, hogyan viselkednek feszült helyzetben?

Én is introvertált vagyok, de még soha nem fordult elő velem, hogy törtem-zúztam volna. Egyszer volt, hogy olyan hangosan kiabáltam, hogy mindenki meglepődött körülöttem, hogy én ilyet is tudok. (Ennek egyébként az egyedüli oka az volt, hogy valami h*lyegyerekek nagyon vagány dolognak találták, hogy a lovat bántják.)

Egyébként, ha én mérges vagyok, akkor annyi a kívánságom, hogy hagyjanak békén öt percre. Akkor elvonulok valahová, hívom a kutyámat, és utána semmi bajom, és utána nem vagyok mérges senkire. De ha nem hagynak békén, akkor még mérgesebb leszek, és akkor esetenként megesik, hogy kicsit hangosabban viselkednek az ajtók, mint általában. Ha utána sem hagynak békén, akkor szó nélkül otthagyok bárkit.

Mellesleg, csak az emberek miatt szoktam mérges lenni. Ha a ló szemétkedik velem, vagy a lábamra lép, akkor csak mosolygok rajta. :)

Elég rossz természetem van, de ez van.

Mindig embere válogatja. Nincsenek tiszta típusok, és sokan rossz típusba sorolják magukat, a hiányos vagy rossz önimsreteük miatt. A stressz-kezelés pl. nem csak a típussal függ össze, hanem az általános és az érzelmi intelligenciával is.

Bárkiből ki lehet hozni az állatot, bárki eljuthat addig, hogy tör-zúz, nem kell ehhez introverzió vagy extroverzió (nem beszélve pl. az ambivertált típusról, amely a kettő keveréke). Egyébként az emberek nagy százaléka extrovertált, kisebb százaléka az introvertált.

Utolsó (aki a lovas példát hozta): nem tudom, hogy ki volt az a h.ülye, aki téged rossz természetűnek határozott meg, mert ez szamárság. Az alapján, amit leírtál, meglehetősen jó természeted van.

Kérdező: először magadat a lehető legmélyebben megismerni, mert önismeret az alapja mások ismeretének.