Aki nem spórol a gyerekeinek lakásönerőre, az miért nem?

Más kérdéseknél is leírtam már.

Alapjában véve kétféle csoport van, gyakorlatilag mindenki spórol.

1) aki a saját lakására spórol

2) aki a gyerekei lakására gyűjt.

Nem állítom, hogy ez minden esetben megáll, de általában akik a szüleiktől kaptak támogatást, netán komplett lakást, azok ezt a "hozományt" továbbadják a gyerekeiknek, azaz kezdetektől fogva spórolnak a gyerekeik majdani lakhatási megoldására.

Persze olyan is előfordul, hogy a szülők anno nem kaptak otthonról semmit, de úgy alakult az életük, hogy a saját ház/lakás megteremtése után még tudtak annyit spórolni, hogy támogatni tudják a gyerekeiket.

Mindenki gyűjt valamire, de nem mindenkinek pont a lakás a fontos. Lehet, hogy a taníttatása elvisz annyi pénzt, hogy lakásra már nem marad.

Tudom, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni, de saját példámból indulok ki, úgyhogy leírhatom. Nekem sem spóroltak a szüleim és feleségemnek sem. Mi maguktól gyűjtögettük össze és vettünk fel hitelt...stb.

Visszagondolva, hogy amíg szüleimnél laktam és kerestem valamennyi pénzt, azt nem kellett volna elbulizni, mert bizony egy harmad lakás ára biztos elment erre-arra. Cigiztem is (már rég nem), vettem autót, jött rá a CHF hitel...

Szóval amíg a fiatal a szüleivel lakik, spóroljon! Ezt tanácsolnám 20 ével ezelőtti önmagamnak. :) Utólag okos az ember. :)

Én viszonylag fiatalon kezdtem gyűjteni, akkor még nem tudtam mire is, csak gyűjtögettem azt, amit a nagyszülőktől kaptam. :)

Aztán egy nap nem találtam ott a pénzem, ahol tartottam. Apám vette el, hogy vegyen belőle egy új TV-t.

Szóval nem hogy nem tettek félre ilyen célokra, még azt is elvették szó nélkül amit összeszedegettem.

De mint később kiderült apámat semmilyen téren nem érdekeltem, elhagyott minket, valószínűleg sosem akart igazán. Lerombolta az önbizalmam, bántott szóban rengetegszer, elnyomott.

Anyám sem gyűjtött nekem így, ahogy írod, de bármikor segítene ha kérem. Mondjuk ő sem volt mintaszülő, mostanában kezd észhez térni, hogy mennyire el lettem hanyagolva. Csak sajnos visszamenni már nem lehet. Úgyhogy valószínűleg azért nem tettek félre nekem, mert vagy nem volt miből, vagy rohadtul meg se kellett volna születnem, becsúsztam.

Én már 17 voltam, amikor egyáltalán anyámék SAJÁT házat tudtak venni, és még arra is vettek fel hitelt (és még én is adtam bele nekik pénzt, ami diákmunkából befolyt)... Addig albérletben éltünk, azt is csak úgy tudták finanszírozni, hogy ismerős házában laktunk potom összegért.

Egyszerűen annyira nem tudtak bánni a pénzzel, plusz nem is volt nekik sok, hogy NEM tehették meg hogy nekem gyűjtsenek. Örültünk egyébként, hogy évente egyszer pl. lejutottunk a Balatonra egy hétre (szintén jó ismerős által).

Én többek között ezért sem akarok gyereket, mert azon kívül hogy a felnevelését kínkeservesen finanszírozni tudnám a nagy büdös semmivel fogom tudni megtámogatni ha szüksége lesz rá. :D Jó lesz nekem a saját életemet rendbeszedni mindenféle segítség nélkül.

Mások a prioritások, attól hogy te vagy bárki más azt tartja fontosnak, hogy gyűjtsön a gyerekének még nem biztos, hogy tényleg az a legjobb amit tehet érte. (pl. ha minden hónapban bemész két hétvégét túlórázni akkor 20 év alatt simán összejön egy nagyobb összeg de közben lehet a gyereked hiányolni fog az életéből)

Segíteni meg akár úgy is lehet, hogy ingyen vagy épp minimális anyagi támogatásért cserébe lakhatsz otthon már felnőttként is és akkor megy a spórolás, mert 3-5 év alatt amíg más mondjuk egyetemet végez te képes lehetsz egy ház önrészét összehozni.

Nekem anyám kapott 20 évesen egy lakást a nagymamája után, a szülei neki adták az örökségüket.

Ez egy Budapesti, belvárosi, jó környéken elhelyezkedő lakás volt (ma olyan 70 milliót érne)... Amikor terhes volt velem, akkor kitalálta, hogy kertes ház kell, de neki meg apámnak kb. 0 megtakarítása volt.

Így eladták az örökölt lakást és anyám szülei segítségével (még adtak hozzá vagy 25%-ot), vettek egy hatalmas külkerületi kertesházat, Budapesten, viszonylag jó környéken szintén.

Született 2 tesóm (ikrek) én 4 éves voltam... A szüleim elváltak.

Apám vissza költözött a saját anyjához.

Anyám nem tudott/akart elmenni dolgozni, néha hébe-hóba pár hónapra, de mindig otthagyta.

A szülei vettek neki egy újabb kisebb lakást, egy elég rossz környékén, legalábbis gyáras, "proli" negyedben, Budapest egyik külkerületében. Ezt arra a célra, hogy azt kiadja és legyen miből etetni minket... Ezeken túl drágább karácsonyi ajándékokkal is segítettek a nagyszüleim mindig.

Kb. minden évben csak karácsonykor kaptam ruhát, Tőlük, de akkor egy egész évre valót.

Szóval anyám tulajdonában sokáig egy nagyon értékes, hatalmas kertesház volt, meg egy szintén elég értékes (csak azért mert budapesti ugye) kisebb lakás, amit kiadott albérletnek...

Anyám érdemben soha nem dolgozott. A kertesház abból a szempontból rossz befektetésnek bizonyult, hogy az első lakás, amit a nagymamájától örökölt, ma többet érne. Persze a ház is sokat ér, de annó amikor vették még az ért többet...

A nagyszüleim után, mivel nemrég meghaltak, örökölt kettő vidéki ingatlant, szintén viszonylag értékesek...

Én 23 éves vagyok, tesóim most lesznek 19 évesek, de eggyikünknek sem segít anyánk sem anyagilag, sem lakásvásárlásban és a továbbiakban sem fog, ha a vidéki házakat eladta.

Az új élettársának, aki 50 éves koráig az anyjánál élt és mostmár van lakása mert Ő is örökölt, bezzeg az egyik ház árának egy kisebb részét odaadja, meg autót is segít neki vásárolni...

Szerintem akárhogy nézzük, az ilyen hozzáállásra egy anya részéről nincs jó magyarázat, hogy miért nem segíti a gyerekeit, amikor megtehetné és Őt is világéletében segítették.

Max annyi, hogy önző.

Tudom, hogy off, mert a szülőket kérdezted, ezért bocsi!

Én sem adok a gyerekeimnek lakást, lehet, hogy megtehetném, de mégsem. Biztos vagyok benne, hogy mindent meg tudnak maguknak szerezni önerőből.

Én is így tettem anno, nekik pedig sokkal jobb kezdő feltételeik vannak. Szóval nincs lakás, küzdjenek csak.

Nem értem a sírást, hogy nektek minek kellett volna betolni egy lakást? És miért probléma, hogy bárki luxusdolgokra költ? Szerintem kérdező, te egy tehetségtelen, irigy ember vagy. Megérdemled a sorsod.