A városban élő idősebbek/nyugdíjasok miért nem adják el a hatalmas, drága fenntartású házaikat, hogy támogassák belőle a fiatalabb generációt?

Igazából megértem, hogy nagyon nehéz megválni egy háztól, amibe az ember az egész élete munkáját belefektette, de mi értelme annak, hogy sok 50-60 feletti pár él a drága 3-5 szobás emeletes házakban, miközben a gyerekeik és unokáik meg örülnek, ha hozzá tudnak jutni valahogy egy kis 1-2 szobás panelhoz, ahova még gyereket is alig lehet vállalni?

Mielőtt jönne a személyeskedés, nekünk szerencsére van saját otthonunk, de azt látom, hogy a szüleim és anyósomék környékén is mindenhol idősek laknak ezekben a hatalmas családi házakban, miközben a családok meg belvárosi lakásokban nyomorognak. Dehát mikor legyen az embernek családi háza, ha nem akkor, mikor éppen családja van? Mintha felcserélődött volna a rendszer.