Más is érez hasonlót? Normális ez?

Apámnak heti 2-3 szabadnapja van, van amikor 4, a járvány miatt lett ennyire sok. Egyébként nincs itthon, 10:30-tól 23-ig dolgozik, negyed vagy fél 12-re ér haza. Imádjuk egymást apámmal, de sok dologban különbözünk össze. Ha mindig itthon lenne... hát én felakasztanám magam. Így is olykor soknak érzem, hogy egymás hátsójában vagyunk, de tudom, hogy pihenni neki is kell. Másrészt, nem vágyom vissza az iskola padba az osztálytársakkal, de úgy az alapvető emberi szocializálódás kicsit hiányzik... Már nincsenek barátaim, eltűntek az évek során, így igazából a kommunikáció nagy része a tanáraimmal történt, akikkel bent családias hangulat volt, örömöt és bánatot egyaránt el lehetett nekik mesélni. Most meg már szinte agybajt kapok, hogy senkivel nem tudok beszélni, csak egy hepciás öregasszonynak visszakiabálni kuty séta közben, hogy törődjön a saját dolgával, merthogy állandóan piszkál engem. És én nem is vagyok nagy szociális lélek... képzelem, milyen lehet azoknak, akik szeretnek buliba járni, szórakozóhelyekre.

18/l

Én eddig is itthon dolgoztam szabadúszóként, nagymamámmal élek. Szóval nálunk konkrétan semmi extra, eddig max boltba jártunk, meg én ritkán haverokhoz.

Az egyetlen változás, hogy rendezvényekhez kötött a munkám, és mivel így beszoptam, néha hisztizek rajta, ami kicsit olyan, mintha veszekednék mamával. Túlagyalok mindent. Ha hangosan gondolkozom mit kellene csinálni és a véleményét is kérem, igazából nincs jó válasz, mert ha helyesel is, folytatom addig, amíg olyat tanácsol, ami meg nem tetszik és akkor hergelem magam, h sose lesz már jó semmi. Kell az izgalom na ebbe a nyomi karanténba. 😂

Mi jól megvagyunk. Anyum home officeban, tesóm (24) nem tud dolgozni, nekem (22) online oktatás van.

Bár ehez szerintem kell az, hogy mindenki el tud vonulni ha akar és így nem kell tenylegesen 0-24ben együtt lenni. Esténként szoktunk sorozatozni de napközben mindneki elvan a saját dolgával. Ha mondjuk egy 1,5 szobás panelban kéne lennünk akkor tuti hülyét kapnék. Vagy ha lenne egy kistesóm, a szomszéd gyerekektől így is falramászok, a kertben sikítanak egész nap.

Jol.

Erdekes h most kevesebb a surlodas ...

Egyedul vagyok 3 gyerekkel a munkam olyan h heti 2-3 nap uton vagyok, ha ugy van akkor viszem magammal valamelyiket es pihenunk a szabadban. Hetvegen mindig van kirandulas csuda szep elhagyott helyeket ismerek a munkam miatt szerencsere.

A gyerekek tanulnak elvannak szerencsere eleg onnellatok mar jol megvannak egyutt.

Nekem ha nem ez lenne a munkam mar megorulnek, kell h tudjak egyedul lenni mert nem vagyok tul szocialis emberke

Az én munkahelyem átmenetileg bezárt. Lányom néha itthonról dolgozik, néha bejár. Határozottan nyugodtabb vagyok, mióta nincs munka és "kényszer társaság". Munkát találok bőven itthon is, ha akarok.

Lányommal nem zavarjuk egymást ő elvan a maga területén, én meg az enyémen. Nekem a mindennapi güri vette már el teljesen a türelmem. Hál istennek kezdem kipihenni.Ideje volt.

De pénz miatt most többet veszekszünk sajnos munka helyünk ki se nyitott a gyerekeink is kezdik unni magukat ,délután szoktam lányommal egy nagyot sétálni az erdőben .

Igaz Németországban lakók egy faluban .