Ti hogy viselkednétek ilyen helyzetben?
Édesapám sajnos daganatos beteg. Önmagában véve ez is elkeserít de ami még jobban elkeserít, az az, hogy más betegekkel ellentétben nem próbál ki amit csak lehet az egészsége érdekében. Hozzájárul ehhez talán az is, hogy orvos (bár nem daganatos betegségekkel foglalkozik). A gyógyszerben valamennyire reménykedik, amit felírtak neki de amúgy semmiben nem tud bízni. Vagy ha valamit talál, ami neki hasznosnak tűnik, akkor azt elfogadja, hogy van benne valami de ha én javaslok neki valamit, ami valami csoda folytán segítene rajta, akkor se tud nekem hinni és nem akarja kipróbálni, akkor sem ha tudományos folyóiratokban tudományos cikkeket közölnek róla konkrét esetekkel, diagramokkal, adatokkal.
Már az életkedvem is elmegy attól, hogy anyukámtól is folyton azt hallom, hogy az ő bajám semmi se segít, abba mindenki belehal.
Azt a kevés optimizmusomat is elveszik tőlem, ami van.
(Sajnos nem egy egyszerű betegség, műtéttel sem tudták teljesen eltávolítani a daganatot)
Most mit csináljak? Szarjak az egészre, bármilyen csúnyán is hangzik? Vagy erősködjek, hogy csak azért is igazam van? Vagy sírjak folyton?
“ha én javaslok neki valamit, ami valami csoda folytán segítene rajta, akkor se tud nekem hinni és nem akarja kipróbálni, akkor sem ha tudományos folyóiratokban tudományos cikk”
Ezért. Orvos, és valószínűleg pontosan tisztában van azzal, hogy milyen az állapota. Ahogy azt is tudja, hogy a kuruzslás nem segít. Egyébként az orvosok a “legrosszabb” betegek. Semmiképp se erősködj, elvégre nem te vagy az orvos, hidd el, hogy ő jobban képben van. Annyit tehetsz, hogy támogatod és mellette vagy.
1. Mivel orvos, ezért tudja, hogy az általad itt-ott olvasott "módszerek" többsége nem ér semmit.
2. Ha valamitöl esetleg egy évvel tovább élne, az sem feltétlen pozitív, inkább él még egy évig úgy, hogy valameddig elvan, utána meg meghal, mint egy évet azzal tölteni, hogy kezeléseket kap, azaz ezt a plusz évet nem tudja pozitívan megélni.
3. Mindenkinek jogában áll úgy élni, úgy betegeskedni és úgy meghalni, ahogy neki a legmegfelelöbb, ebbe neked semmi beleszólásod.
4. Fogadd el, hogy ö így akarja, azt az idöt, amíg még aránylag jó állapotban megél, töltsd vele pozitív elfoglaltásokkal és ha utána lerobban, akkor engedd méltósággal meghalni.
Legjobb szándékkal írom: nyugodj bele!
Születünk, élünk, meghalunk. Tudtommal nem vagyok rákos beteg. Vannak orvosok a családomban, rokonságomban, de már egy összejövetelen szóba jött a halál is. Kb. ezt mondtam nekik: "Titeket köt a Hyppokrateszi eskü, miszerint tudásotokat latba vetve, életben tartjátok a beteget. Én csak arra kérlek Titeket, hogy az eskütök ellenére sincs erkölcsi jogotok az esetleges kínszenvedéseimet meghosszabbítani."
Édesapád biztosan tudja, mit várhat még az élettől. Egyes rákbetegségek roppant fájdalmasak...
Leírom konkrétabban az esetet: szóval ő is talált interneten cikket, aminek bár nem bízott 100%-ig de jobban, mint az én javaslataimban. Engem meg ez azért keserített el, mert amit én találtam, az tudományos szaklapban jelent meg, egyetemi kutatók írták, kísérletekkel alátámasztva, nemzetközi és magyar szinten egyaránt. Ezért úgy gondoltam, hogy legalább egy próbát megérne.
Lehet, hogy nem rólam van szó de azért anyukám meg lehetne velem tapintatosabb, nem kellene olyan durván kifejeznie magát, hogy mindenki belehal.
Egyébként kifejezetten rossz fajta betegsége van de szerintem ebbe sem hal bele mindenki. Szerintem ez nem ilyen fekete-fehér.
:( De azért köszönöm mindenkinek aki válaszra méltatott! Minden válasz segít.
Legyél vele sokat! Kitartást kívánok nektek!
CBD,CBG?MOKE facebook oldala?Nézz utána!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!