Ha nem szívből jön a bocsánatkérés akkor megtegyem?
Véletlenül beszóltam anyámnak. Nem akartam hangosan mondani,de kicsúszott a számon. Nagyon berágott rám,felpofozott és felküldött a szobámba.
Azon vesztünk össze h én megettem reggelire a müzlit meg a tejet,és az a birkozó bátyámé lett volna. Ő versenyszerüen birkozik,és itthon minden jobb kaja őt illeti. Anyám nekem esett h milyen jogon ettem meg a müzlit,az nem az enyém volt,nekem vett parizert. Mondtam neki h megkívántam azért ettem meg. Piti dolog,mégis elkezdtünk kiabálni egymással és kicsúszott a számon h " fa.sza anya vagy,az egyik gyereked annyit zabálhat amennyit akar,a másik meg csak lesheti"
Bocsánatot kéne kérnem,de úgy érzem igazam van. Azért mert én nem versenyzek és nem sportolok,már nem is számítok neki. Nem jönne szívből a bocsánatkérésem,csak gépi bocsánat lenne.
Hogyam mondjam meg neki? nem mehetek le a szobából amig ő nem hív,ugyh még lemenni se merek
Nem tudom hány éves vagy -nem írtad, de én a helyedben egy hasonló helyzetben megkerestem volna a bátyámat és tőle kérdeztem volna meg hogy ehetek-e egy kicsit a müzlijéből. Ha ő azt mondta volna, hogy á, úgyis kevés van, edd csak meg, akkor anyátokat kihagyhattátok volna az egész mizériából, nemde? Közben meg a tesódhoz is közelebb kerültél volna egy lépéssel...
no mindegy eső után köpönyeg
(amúgy nekem is eléggé furcsa a történet, hogy engedélyt kell kérned, meg rákérdezni, hogy mi kié kaja tekintetében? Anyád viselkedése, a pofozkodás, hiszen nem szidtad, csak azt mondtad fasza anya (máskor inkább használd gúnyos hangsúllyal a "tök jó" anyát)... szerintem csak akkor kellett volna rád szólnia, ha a k*rva jelzőt használtad volna. Nem tudom hány éves vagy, de ha így állnak hozzád, akkor az nem sok jót sejtet a jövődre nézve, hogy állandóan elnyomnak :( )
28N
15 leszek hamarosan,bátyám 17 lesz.
Tesóm olyan ami az enyém az enyém,ami a tied az is az enyém típus. Szóval tőle inkább nem kérdezek meg semmit. Inkább anyától h meg lehet e enni
"15 leszek hamarosan,bátyám 17 lesz.
Tesóm olyan ami az enyém az enyém,ami a tied az is az enyém típus"
Huh, ez nehéz helyzet. Úgy látom, é.anyád nem tanította meg osztozkodni kiskorában ami gáz. Ennél még az is gázabb, hogy anyud mint téged lányt sem karol fel, hanem inkább lenyom és rajtad keresztül (pofozkodás) éri el, hogy ő többet érjen és hogy tiszteld... olyan mint az "táplálkozási lánc": bátyád-anyád- és sajnos Te vagy ott a legvégén. (apuddal mi a helyzet?)
Úgy gondolom, hogy egy "normális " családban valahogy az egyensúlyra kellene törekedni... kedves bátyód hozzáállása meg egy hatévesével ér fel...
Szerintem nem kötelességed bocsánatot kérni, vagy ha mégis elvárják, kérd meg hogy magyarázza el, hogy miért is kellene bocsánatot kérned? Hogy megetted a bátyád kajáját? Akkor a bátyádtól kellene bocsánatot kérned, anyudnak meg tőled, mert pofon vágott! Ha azt mondja, hogy a "f@sza" miatt, akkor meg miért is? Mert ki mered mondani amire gondolsz (ami amúgy igaz is) és ami fáj neki???? Valahogy a meghunyászkodás tűnik a legszerencsétlenebb dolognak... tuti hogy én nem kérnék bocsánatot, csak akkor ha ő is bocsánatot kér a pofon miatt... (amúgy ha ez gyakran előfordul, akkor irány a gyermekvédelem)
És hogy majd évekkel később "normális értékrendű" nő/felnőtt legyen belőled, majd ha lesz rá lehetőséged elolvasni ezt a könyvet akkor ne tétovázz: a szerző Csernus Imre és a könyv címe "Nő". van egy másik kötete is "A férfiak" de mind a kettő az emberi kapcsolatokról és meghunyászkodásokról szól... (amúgy neten is megtalálható, le tudod tölteni, és el tudod olvasni, csak keress rá)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!