Ezt hogy oldják meg az emberek? Csak én nem értem?

Na, hát akkor ha túlteljesítetted, akkor ma ráérsz gyakorizni. De raerhetnel segíteni is. És ez az év 365 napján így van. Arra van időd, amire akarod. Nyilván ahogy a pénznek, az időnek sincs felső határa, sose elég senkinek. A teendőid priorizalasanal, sorold előrébb az otthoni teendőket, más dolgok kárára. Vagy hallgasd anyukád nyafogását apáddal együtt. Anyud úgyis megfogja csinálni ezután is, és mindenki a saját lelkiismeretéért felel. Ahogy anyukád is kinyithatná a száját, hogy mától kinek mi a feladata, ha már egy fedél alatt laktok.

Na de én most már tényleg megyek, mert sehová se haladok az ész osztással.

Továbbra is fenntartom a véleményem hogy a szülőknél vannak alap gondok. A gyerek meg nemsokára úgyis végleg kirepül, szóval anyuka méginkább egyedül marad a háztartással. Az alap lenne hogy.mindenki részt vesz benne. Nyilván ha 2 hetig mondjuk az egyik elfoglaltabb akkpr a többiek kompenzálják. Aztán vissza. A kérdező meg majd rajön mi az igazi fáradtság, munka, esetleg tanulás, család mellett. Az ő dolga mit kezd vele. De ez az anyja problémáján nem fog valtoztatni.

Azt meg főleg nem értem miért kell Karacsonykor teljesen kicsinalni magukat, főleg nők esetében.

Elég vegyesek itt a válaszok, de hát ez a gyk-n alap. El kell fogadni a másik ember véleményét, akkor is, ha nem tetszik. És nem kell ennyit védekezni, mert nincs értelme.

Anya egyedül nevelt engem és testvéremet, és én sem szerettem különösebben takarítani vagy segíteni, de nyilván kellett, mert láttam anyán, hogy örül, ha el van mosogatva vagy csinálok magamnak enni, vagy segítek neki rendet rakni. Az egyetemet mindenki máshogy éli meg, én speciel soha annyira nem élveztem a takarítást, mint vizsgaidőszakban...!

😂 Amúgy sem lehet egész nap tanulni, nyilván van kis idő pihenni, netezni.. Az is sokat segít (neked is, anyudnak is), ha alapból rendet tartasz a saját cuccaid között, ha helyére teszed a cipőd, elmosol magad után a tanyérodat, leviszed a szemetet stb. Bármi apróság segít, valószínű anyukád észre fogja venni és értékelni fogja. Elvégre, ők fizetik a sulit, albit.

Én szerettem főzni egyetemen, nyilván hoztam otthonról kaját, de elég sokat tanultam a főzésről, pláne a hónap végén :) megtanultam kreatívan főzni, főleg lakótársakkal volt buli együtt főzni, enni.

Szóval baby steps! Csak fogj bele :)

Imádom amikor olyanok osztják az észt, akik egyelőre még csak tanulnak. Van itt jópár olyan hozzászóló, aki egyetem és munka mellett még a családot és háztartást is viszi. Mégsem sírdogálnak itt, hogy jajj milyen nehéz.

Igen, lehet, hogy az anyja kiszolgálta, de 20 pluszos NŐT ne kelljen már megtanítani arra, hogy saját maga körül legyen igénye rendet tartani. Rohadt kényelmes neki, hogy ki van szolgálva, van főtt étel, tiszta ruha

#38!

"Imádom amikor olyanok osztják az észt, akik egyelőre még csak tanulnak." Miért is? Nekik szerinted nincs joguk véleményt mondani?

"Mégsem sírdogálnak itt, hogy jajj milyen nehéz." Senki nem sírdogált itt, még a kérdező sem, csak feltett egy kérdést.

"Igen, lehet, hogy az anyja kiszolgálta, de 20 pluszos NŐT ne kelljen már megtanítani arra, hogy saját maga körül legyen igénye rendet tartani." Igen, egy 20 pluszos embert ne kelljen már megtanítani ezekre a dolgokra, ebben igazad van. Ugyanis KORÁBBAN kellett volna megtanítania rá a SZÜLŐKNEK, és akkor most nem lenne semmi probléma. Engem pl. 13-14 éves korom körül megtanított az édesanyám főzni, így értelemszerűen tudok főzni magamra vagy az egész családra is, ha kell. Ha a kérdező huszonévesen nem tud főzni, az miért az ő hibája? A kisujjából kellene talán kiszopnia? Az édesanyjának (vagy az édesapjának, ha ő maga tud főzni) kellett volna megtanítania neki, már fiatalabb korában bevonni minden ház körüli tevékenységbe, és akkor most az lenne neki a természetes.

Egyszerűen életképtelen. Szerinted azok a gyerekek, akik család, anya nélkül nőnek fel, azok hol és hogyan tanulják meg? Igen, hibázott az anyja, de a kérdezőben akarat sincs arra, hogy akár magától valamit megtanuljon, csináljon.

Ha arra nyávog, hogy jajj, neki tanulni kell, akkor mi lenne vele, ha munka, család, háztartás mellett kellene helytállnia? Vagy felnő, vagy elbukik. Lehet hibáztatni másokat, elvégre ez a legegyszerűbb!