Téged is állandóan sürgettek a szüleid/nagyszüleid az evéssel?
Az idősebb generációnak egy sor elmebeteg rituáléja kapcsolódik az étkezéshez. Ezek egy része megmagyarázható a háború utáni élelemhiánnyal (pl. hogy akkor is beletömik a gyerekbe az ételt, ha ott menten kihányja), de az, hogy miért kell lélekszakadva, eszeveszetten habzsolni az ételt, sosem értettem. Hova rohanunk?
Nálatok is ment ez? Fölötted is ott álltak a szülők, nagyszülők, esetleg az óvónő, és rád ripakodtak, ha egy pillanatra is megállt a kanál a kezedben? Neked is mondogattak ostoba életbölcsességeket, miszerint "aki lassan eszik, lassan is dolgozik", vagy egyszerűen csak "lapátoljad, lapátoljad!" volt a biztatás? Anyu, nagyi nekiállt tüntetőleg leszedni az asztalt, elkezdeni mosogatni, amikor te még ettél volna, jelezve, hogy letelt az idő?
Nálatok is síri csendben kellett fogyasztani az ételt, mert "az asztalnál nem beszélünk", illetve "magyar ember evés közben nem beszél"? Tilos az ivás az asztalnál, mert "nem vagy kacsa"? Muszáj megenni az utolsó cseppig a legundorítóbb kotut is, mert különben nagymami hisztizik, hogy "válogatós" vagy?
Nem, nem arra vagyok kíváncsi, hogy önjelölt pszichológusok hogyan elemeznék a vélt gyermekkori traumáimat, meg hogy kinél NEM volt ilyen, hanem hogy akinél volt, hogyan dolgozta fel, mikor jött rá, hogy nem így kellene élni. Esetleg hogy miért találtak ki ilyen ostobaságokat a felnőttek a XX. század végén.
Nálunk pont az ellenkezője baj. Iszonyat gyorsan eszek anyám, meg mondja, hogy nem szeret velem enni mert rá is átragad ez a pörgés és legalább kaja közben ne kelljen. De ezt szoktam meg suliba/gyakszi közben nincs időm lassan falatozni.
A másik meg h kis evő vagyok és mindig le szúrtak, ha maradékot hagytam.
Elgondolkodtatott a kerdesed es a valaszok is.
Igazabol a konkluziom az, hogy nem is a tempo lenne itt a lenyeg.
Ha a tortenelmet nezed, vagy a szokasokat, altalanossagban, akkor is tobbretegu a kerdes. Elsokent nem a sajat peldamat hoznam, amit jelenleg en csinalok. Az eves az emberi fajnak nem kizarolag az onfenntartast kellene, hogy szolgalja. Az eves egyben egy kulturalis szokas resze, es mint ilyen a hagyomanyok is alakitottak regota. Szoval az idosebb generacioknak az is megvan, hogy ez egy csaladi esemeny, mar ahol van csalad. Vagy egy protokollesemeny, pl a munkaebedek/vacsorak, illetve lehet barati program is. Ebben az esetben fontos lenne, hogy minel tobb ido maradjon ra, es ne csak a kaja belapatolasarol szoljon, hanem kozben beszelgetunk, stb.
Nagyon erdekes, hogy hol is indul az a folyamat, hogy a csaladban, atlagos napon elkoltott etkezesek atvaltoztak ilyen futoszalagszeru esemennye, ami meg mindig elegge szabalykoveto (mossunk elotte kezet, terites szabalyai, evoeszkoz szabalyos hasznalata, a menu sorrendje - leves - masodik, stb) viszont bejottek ide tekintelyelvu szabalyok is, amiket nem az illem es a protokoll diktalt. Illendosegbol nem beszelunk TELI SZAJJAL (de nem: nem beszelunk egyaltalan!) es illendosegbol szedunk annyit amennyit meg is eszunk. De. Nem az illem diktalja egy gyereknek, hogy pl ne igyon leves elott/kozben, nincs ilyen protokollaris szabaly. Hanem anya mondta azt, mert "elteliti a gyomrodat es nem tudsz rendesen enni". Nem az illem miatt KELL mindent megenni a tanyerrol, plusz nem is azt valasztani es ugy, ahogy nekunk tetszik, mert anya teleszedi a tanyeromat minden sz*rral, odateszi a hus melle a ceklat amit utalok, a leve odafolyik a krumplipurehez hogy annak is sz*r ize legyen, de meg kell enni, mert csak. Ez hatalmi kerdes. Mi az hogy nem eszed meg budos kolyok, anyad egesz nap a konyhaban sutott-fozott es neked nem kell?! Es a gyorsasag pont, hogy szembemegy az egesznek az esemenyjellegevel, mert minel elobb egyed meg, hogy lehessen mar elpakolni az egesz asztalt a fenebe. Nem? Nekem az jut eszembe errol, hogy anya, ugye akirol tudjuk, hogy egesz nap a konyhaban robotolt, le akarja gyorsan ezt az egeszet tudni. De KELL enni mindenbol a gyereknek, csakazertis, es nem teheti meg, hogy ne egye meg MINDET es GYORSAN. Ki az erosebb. Ha a gyerek, es kivagja a hisztit, az is hatalmi kerdeseket vet fel, hogy kezeli anya vagy apa a lazado gyereket. Igen, magam is tapasztaltam gyerekkent ezek variacioit, kozossegben is, csaladban is.
Magamra vetitve: nekem szemely szerint a protokollaris ebedek es vacsorak se gyerekkent, se felnottkent nem estek jol, mint etkezes. Nem tudtam kellemesen jollakni, nem volt utana jo a gyomrom, az onfenntarto szerepet nem jol tudta betolteni, pontosan ezek miatt. En ha ehes vagyok, akkor eszem. Ha egyedul vagyok, akkor egyedul eszem es nem varok azert 2 orat, hogy valaki massal egyek, mert a gyomromnak nem tesz jot. En szeretek kozben olvasni konyvet. Igy esik jol. Nagyon lassan eszem, van, hogy 1 oran at ha van ra idom, es akkor, amikor igy erzem. A tarsadalmi erintkezes miatti kajat ugy idozitem, hogy aznap mar legyen mogottem egy normalis etkezes, es erre az alkalomra ne kelljen ehet tartalekolnom. Olyankor keveset fogyasztok, vagy kerulom az ilyen alkalmakat.
Van 3 gyerekem, akiknek foleg en fozok. Rajuk bizom, hogy abbol esznek-e, vagy csinalnak maguknak szendvicset. Ha ugy jon ki, egyutt eszunk, vagy csak ok, vagy kozuluk 2, barmi lehet. Nem szolgalok ki senkit, az etelt odateszem, ahol maguknak tudnak szedni, picikent pedig kicsi adagokat kaptak, es repetat ha kellett. Volt, hogy 2 oran at ettunk, mikor 2 kicsi volt, es nem egyszerre ultek le. Tudjak, mik a "szabalyok", pl egy etteremben, vagy hogyan kell az oviban/suliban enni. De itthon nem kovetelek ilyet. Szerintem mindenki ugy csinalja ezt, ahogyan neki jo, abba sem szolok bele, hogy az emesztett etel uriteset mikor intezik, ez kb pont ugyanannyira a maganugyuk.
Van eleg szabaly az eletben, igy en nem hozok feleslegeseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!