Valóra váltak az álmaim, és mégsem?

Gyerekként,tiniként mindig arrol álmodoztam,hogy diplomásként jól fizető melóm lesz,imádnivaló pasi,otthonos kis házikó...irigykedve néztem a tűsarkúban tipegő üzletasszonynak kinézőkre...

23 vagyok,második diplomám csinálom,jól fizető állásom van,bár még nem szakmabeli,itt azt nem fizetik meg,de irodát vezetek,több éve stabil párkapcsolatom van,párom(25/F) fullos kocsival jön elém,kitipegek a magassarkúmban,és rám néznek irigykedve,és jövünk haza (igaz,csak albérlet,de azért,mert lakást nem itt akarunk venni,de még a suli ideköt).Párom szintén jol keres,értelmes,imádnivaló,és ráadásul el akar venni,ha jol sejtem a közelgő külföldi utunk során kéri meg a kezem.(és ezt még a szülők is támogatják lelkesen mind2 oldalról)

Olyan tul szép,hogy igaz legyen érzésem van.Más is érez igy?

23/N