Meghalt az osztálytársam anyukája és meghívtaka temetésre. Hogyan tudnám finoman visszautasítani?

Figyelj, nem kell elmenni. persze elhívott, mert úgy gondolta, hogy ha már kedves voltál és részvétet kívántál, akkor elhív. de ez nem kötelező. Szerintem hívd fel telefonon, és mégegyszer mondd meg hogy nagyon sajnálod, ha szívesen beszélsz vele hosszabban akkor ajánld fel, hogy ha gondolja üljetek be valahová fagyizni, vagy sétálni... szívesen beszélgetnél vele, ha igényli. de ha nem akarsz vele közelebbi viszonyba kerülni, akkor nem kell.

Szóval mondd meg hogy köszönöd a meghívást, de találj ki valamit hogy miért nem érsz rá. lehet hogy indokot nem is kell mondani. szerintem nem fogja kérdezni hogy miért nem érsz rá. a fő az, hogy felhívtad. ennyi bőven elég szerintem. és ha valaki melletted áll, nem a temetésen kell ott lenni, hanem egyébként beszélgetni vele, és barátkozni.

31/N

ekkora fasságot amit a többiek mondanak hogy 'bocs menj el, ezt nemlehet visszautasítani, nemillik, szép gestzus, blabla'

egyszerűen ne-menj-el. Ha nem ismerted az aunykáját akkor minek? a többi rokonát sem ismered gondolom, tehát tök idegen lenne az egész. hameg még a csajjal se vagy jóba, akkor meg pláne.

Sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy elmenj-e vagy nem. Nem szeretnék állástfoglalni benne, inkább a te kérdésedre válaszolok:

Nem kell trükköt keresni. Megmondod vagy megírod, hogy sajnos nem tudsz ottlenni, Mélyen együttérzel vele. Ha gondolod még fel is ajánlhatod, hogy számíthat a későbbiekben a segítségedre. NE aggódj, nem az lesz a legfontosabb dolga, hogy rajtad számonkérje, de ha mégis azt mondhatod, hogy "családi okból".

16:16: jó nagy érzéketlen droid vagy.

"Ha nem ismerted az aunykáját akkor minek?" - mert te az összes ismerősöd összes rokonát ismered, mi? Hát hogyaf*szba ne.

Magunk között legyen szólva, hogy te azt se érdemelnéd meg, hogy egyáltalán a pap két imát elbüfögjön a temetéseden.

Komolyan az önzőség példaképei vagytok mind, csak magatokra gondoltok, hogy NEKTEK, szánalmas senkinek mi az egészben a szerepetek, nem foglalkoztok azzal, hogy egy ember egyetlen édesanyja ment most el, és ez mekkora fájdalom neki, amit akár a temetésen való megjelenéssel egy NAGYON kicsit tudunk enyhíteni, mert jóleső érzés lesz számára.

Szerintetek a "részvét" csak annyi, hogy bemondom neki ezt a szót, mert így illik, de semmi mögöttes tartalom nincs? Ha jól értem, a kérdező önként írta ezt neki, az a csóri lány a nagy fájdalomban meg azt hitte, hogy valamiféle jelentéstartalommal bíró gesztus volt, nem csak üres szó!

Szégyeljétek magatokat.