Hogyan dolgoztátok fel?

Jézusom!

Szeretnék válaszolni. de semmi értelmeset nem tudok írni.

Őszinte részvétem.

Nekem igen. A baba véletlenül fogant tavaly,amikor 17 voltam.

Mivel anya is elég korán szült,ezért elhatároztuk,hogy felneveljük a babát,és a barátom is mellém állt.

A terv az volt,hogy én befejezem a sulit,egyetemre megyek,addig anyáék vigyáznak rá és a nővérem.Egy percig sem volt bennem és a barátomban az,hogy minek jött ez a baba,örültünk neki.Elhatároztuk,hogy mi leszünk a legjobb szülök a világon.Állandóan baba boltokba jártunk.A suliban is az osztálytársak már kérdezgették,hogy mikor jön a baba,simogatták a pocakomat,"gügyögtek" hozzá,elfogadtak.

A barátom megkérte a kezem.Minden úgy alakult ahogy szerettem volna egy kicsit késöbb.

Aztán 8 hónaposan elütött egy autó.....

Nagymamám soha életében nem dolgozta fel, hogy egyetlen kislányát 12 órával a születése után elveszítette. 80 évesen is úgy remegett a foteljában ücsörögve, ha szóba került.

De ami azt illeti, a kislány testvérei (édesapám és két nagybátyám) sem tették túl magukat ezen soha teljesen.

18:16 Istenem,annyira sajnálom én nem is tudom mit mondjak.

Sírva fakadtam mikor elolvastam.:'(((((

Részvétem, ez borzalmas lehetett!