Hímsoviniszta vagyok, mert úgy gondolom az anyának a gyerekével kéne törődni, nem a munka nyűgét a gyereken kitölteni?

Gyermek ruháztatása szinte teljesen megoldott régi kinőtt ruhákból.

Hűb+...

Aha. Kinőtt ruhákhoz kell egy nagyobb gyerek, nem?

"otthon lévő anyuka bölcsi után elmegy a westendbe a szabadnapos barátnőjével szépítkezni és vásárolni"

Ennek a kiadásai mintha hiányoztak volna abból a kalkulációból, amire azt a kijelentést alapoztad, miszerint egy családnak elég havi 260 ezer Ft bevétel. xD

És rengeteg egyéb alapvető szükségletre fordítandó összeg is hiányzott, - még akkor is, ha csak egy gyerekes családról van szó - amiből az nem derül ki, hogy hímsoviniszta vagy-e vagy sem, az viszont szerintem látszik, hogy 23 évesen nincs meg a realitásérzéked és élettapasztalatod annak a megítéléséhez, hogy mennyiből él meg úgy egy 1-2 gyermekes család, hogy az ne a nyomor szintje felett egy kicsivel legyen.

Van kedved elgondolkozni azon, hogy mi minden rendszeres, illetve alkalmilag felmerülő kiadást hagytál ki a # 18-ben leírt kalkulációdból?

"Elmondanám neked az öcsém, aki most öt éves az én baba ruháimat hordta kezdetektől fogva, a keresztlányom 7 és a nővérem kisbaba ruháit hordta!"

Egyrészt nincs mindenkinek olyan családtagja, akitől elfogadható állapotú babaruhákat kaphatna.

Másrészt nem csak baba korukig van szükségük ruhára (évente kinőtt cipőkről nem beszélve).

Azért megnézném azt a beszélgetést, amikor a kiskamasz lányodnak, - akinek az osztálytársai divatos, vagy legalább viszonylag szép, jó állapotú ruhákban járnak, - megpróbálod elmagyarázni, hogy neki jók lesz a nővéred 25-30 éve kinőtt blúzai, szoknyái és melltartói, és ha ő ezt vér cikinek érzi, akkor az ő felfogásával van a gond.